Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Visegrádi utca 5/c

1132 Budapest, Visegrádi utca 5/c.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Festőművész és költő egymásra találása a Visegrádi utcában Szántó Piroska festő, grafikus és író, valamint férje, az író és műfordító Vas István nevét örökíti meg az újlipótvárosi Visegrádi utca 5/c kapualjában olvasható emléktábla. Míg életművüket a Várkert rakpart 17. szám alatti utolsó közös otthonuk őrzi, a Visegrád utcai épülethez fűződik kettejük történetének kezdeti, és meglehetősen viszontagságos korszaka. Szántó Piroska Kiskunfélegyházán született 1913. december 7-én, tanulmányait a félegyházi Szent László (ma: Móra Ferenc) Gimnáziumban végezte, majd az érettségi után rögtön Budapestre utazott testvéréhez, hogy alkotói készségét a fővárosban fejlessze tovább. Öt éves korától fogva festett, a mesterséget Szőnyi Istvántól és Vaszary Jánostól tanulta, de később hatással voltak rá Vajda Lajos szürrealista művei is. 1937-től a szentendrei művészkörben alkotott, itt ismerkedett meg 1940-ben Vas Istvánnal. Szántó Piroska ekkor már túl volt első férjével, a fotográfus Seiden Gusztávval kötött házasságán, Vas István pedig egy éve özvegyen maradt, miután felesége, a mozdulatművész Nagy Etel fiatalon elhunyt. Kapcsolatuk azonban több mint egy évtized múlva szövődött csak házassággá, ugyanis a második világháború után Vas István feleségül vette Kutny Máriát – hálából, amiért a fiatal nő a német megszállás alatt bújtatta. A költő időről időre mégis visszatért Szántó Piroskához, majd 1948 márciusában végleg elhatározta, hogy a festővel marad. Mivel a Visegrádi utcai lakás szűkösnek bizonyult volna a pár számára, így hamarosan új otthont kerestek. Vas István 1951-ben elvált nejétől, és feleségül vette Szántó Piroskát, aki mellett onnantól fogva élete végéig kitartott. A festő és az író összefonódó életének kezdeti állomása volt az ötödik emeleti, Budára néző modern, ámde meglehetősen kicsi, kétszobás lakás, amelyen Szántó Piroska nővérével, a francia nyelvtanár Annával és az ő férjével, a szintén festő Korniss Dezsővel osztozott az 1940-es években. A nővérek itt vészelték át Budapest ostromát és az azt követő éhínséget, nélkülözést. „Visszaköltözünk Pannival a Visegrádi utcai lakásunkba, s a belőtt ablakú, jéghideg szobából lemegyünk a pincébe egy fél zsák krumplival, se égen, se földön nincs egyebünk, lakásunk tökéletesen ki van fosztva” – emlékezett vissza Szántó Piroska Akt című kötetében. Az elbeszélésekből kiderül, hogy otthonuk korábban is csupán igen szerényen volt berendezve: „igazából sosem volt rendes bútorunk festőállványon és polcokon kívül, Pista csak elbámult, mikor először ült le nálam a fafotelbe, ami pedig a legkényelmesebb ülőalkalmatosságnak számított a régi Korniss-Szántó-féle lakásban.” Innen a Belvárosba költöztek, a Károlyi-palota közvetlen szomszédságába: „rettenetesen büszkék vagyunk erre a lakásra, az első közös lakásunkra Pistával – Panni persze velünk lakik, rengeteg helyünk van, és elképzelhetetlenül kevés bútorunk, isteni változatosság a Visegrádi utcai négyszer ötméteres nyomor után” – olvasható A Károlyi-címer című elbeszélésében. A Visegrádi utca – amely az 1947 és 1953 közötti időszakban a Kiss József utca nevet viselte – a XIII. kerületi Újlipótvárosban található, amely a 19. században az ipari fejlődésnek köszönhetően települt be. A kezdetben gyárak és gőzmalmok uralta negyed később kulturális központtá fejlődött – neves költők, írók, művészek származnak innen, illetve találtak rövidebb-hosszabb ideig otthonra. Kosztolányi Dezső és neje, Harmos Ilona például egyike volt az első lakásbérlőknek az Újpest rakparton 1911-ben felépült Palatinus-házakban, Ady Endre pedig – hogy Lédával való szakítását kiheverje – ekkoriban költözött öccséhez a Visegrádi utca 18-ba. Szintén a Visegrádi utcában, Sámuel Izsó lakásában tevékenykedett Kassák Lajos, József Attila pedig gyakori vendég volt a Hollán Ernő utcában, ahol Jolán nevű nővére lakott. A környéken áll Radnóti Miklós Kádár utcai szülőháza és Fannival közös Pozsony utcai otthona is. Vas István szoros barátságot ápolt a költővel, akinek verseskötetéhez Szántó Piroska készített illusztrációkat.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez