- Munkahely
Veres Pálné utca 12.
1053 Budapest, Veres Pálné utca 12.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Fényképészeti műterem a Veres Pálné utcában A magyar portréfotózás kiemelkedő alakja, a Veres Pálné utca 12. szám alatti legendás műterem tulajdonosa, Máté Olga 1879. január 3-án látott napvilágot Szigetváron a Mauthner család gyermekeként. Születése után pár évvel szüleivel és négy testvérével Budapestre költöztek, ahol egy varrodát üzemeltettek. A fotózás iránti érdeklődése hamar megmutatkozott, családja az első pillanattól támogatta álmai megvalósításában. 1899-ben a Fő utca 21. szám alatt nyitotta meg első műtermét, majd németországi tanulmányútra indult Berlinbe és Drezdába – a szakma fortélyait többek között Rudolf Dührkoop és Nicola Perscheid fotóművészek mellett sajátította el. 1912-ben feleségül ment Zalai Béla filozófushoz, két gyermekük született. Olga új, jól felszerelt műtermét és közös otthonukat a Veres Pálné utca 12. szám alatti bérházban alakították ki. A Zalai házaspár negyedik emeleti lakása a kor művészeinek, íróinak, filozófusainak népszerű találkozóhelye is volt, gyakran megfordult itt Mannheim Károly, Balázs Béla, Lukács György, Kozma Lajos, Olga közeli barátja, valamint a magyar nőjogi mozgalom több képviselője is, köztük Bédy-Schwimmer Róza. Az Ybl Miklós Virtuális Archívumból kiderül, hogy az épület helyén, az egykor Zöldfa (ma Veres Pálné) és Kalap (ma Irinyi) nevet viselő utcák sarkán klasszicista palota állt, ami 1858-ban került gróf Károlyi István tulajdonába, ő Ybl Miklóst kérte fel az épület átalakításához szükséges tervek elkészítésére. A munkálatok megvalósulásáról nem áll rendelkezésre biztos információ, csupán annyi, hogy a lépcsőház 1870-ben újult meg Dötzer Ferenc építész közreműködésével, valószínűleg az Ybl-tervek szerint. A palotát 1900 körül lebontották, a helyén épült fel a bérház 1910 és 1911 között Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint. Máté Olga hamar a portréfotózás kiemelt alakjává vált, olyan neves művészeket örökített meg, mint Babits Mihály, Kaffka Margit, Lechner Ödön vagy Czigány Dezső. 1911-től rendszeresen jelentek meg képei A Fény című lapban, sokszínű munkásságát azonban nem csupán a fotóművészet hazai képviselői ismerték el, több nemzetközi kiállításon – Londonban, Rómában, Hamburgban és New Yorkban – is kitüntetésben részesült. A portrék mellett csendéleteket, városképeket, reklámfotókat is készített, dokumentálta a modern tánc születésének pillanatait, a ’30-as évektől pedig többek között Kozma Lajos, Molnár Farkas és Bierbauer Virgil épületeiről készített fotói a Tér és Formában is megjelentek. Műtermét később átadta tanítványainak, előbb Haár Ferenc használta a helyiséget, 1938-ban Reismann Mariann tulajdonába került, akinek visszaemlékezését a Forrás 2011-es száma idézi: „Volt az óriási műterem, amiből ki volt hasítva egy darab várószobának. Három nagy ablaka volt, két ablak a műtermi részhez, a harmadiktól húztunk egy függönyt a szemközti falig, itt volt a retus, a vágás meg a duma és minden egyéb."
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes