Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Városmajor utca 49.

1122 Budapest, Városmajor utca 49.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Komlós Juci és a Városmajor utca 49. Komlós Juci, a Szomszédok Lenke nénije idén február 10-én ünnepelte volna 100. születésnapját. Az 1919-ben, Szabadkán született kislány háromévesen már a színpadon állt. Akkor még csak a szép ruhácska kedvéért, amit az előadásra kapott, ám később már a játékért, ami magától értetődő természetességgel jött belőle. Édesapja, a kor sztárszínésze Komlós Vilmos, a Hacsek és Sajó páros folyton dühöngő Sajója nem szerette volna, ha a lányából színésznő lesz. Kiszámíthatóbb pályát szánt neki, gyors- és gépírónőt kívánt nevelni belőle. A gyermeket azonban, bár megtanulta titkárnői leckét, csak a színpad érdekelte. Mikor a kor nagy színészpedagógusa, Rózsahegyi Kálmán is azt mondta róla, hogy nagyon tehetséges, a szülők engedtek. Jucit előbb a szubrett és naivaszerepek találták meg, később jelentős karakterszínésznővé érett. Bár pályatársai unszolták, ekkor sem cserélte nevét a hivatalos és komoly hangzású Júliára, megmaradt Jucinak. Ismert szinkronszínész is volt, rengeteg filmben hallhattuk a hangját, ő volt például a Psychoban Norman Bates anyja, vagy Agatha Christie kedves, idős Ms. Marple-ja számos filmadaptációban. A színpad és a szinkron mellett tévéfilmekben és nagyjátékfilmekben is szerepelt, de a jelen embere leginkább az 1987-1999 között forgatott Szomszédok teleregényből emlékezhet rá, ahol a nyugdíjas boltost, nagymamát és feleséget, Lenke nénit alakította. Csűrös Karola, a sorozat Etusa így emlékezett róla: „A mai napig emlékszem, Juci néni úgy tanult, hogy minden esetben kézzel leírta a szövegét, amitől soha, egy betűvel sem tért el.” Komlós Juci Földessy Géza színész-színházigazgatóhoz ment feleségül, aki 1948-ban, családja nélkül elhagyta az országot. Egy gyermekük született, a később szintén színészi pályára lépő Földessy Margit, aki a színésznevelésben is sikeres. A Jászai Mari-díjas érdemes művész Komlós Juci, akit a Nemzet Színészei közé is beválasztottak 92 évesen távozott az élők sorából. Juci néni életének utolsó 30 évben lakott a kétemeletes, Városmajor utca 49. szám alatti társasház egyik első emeleti lakásában. Emlékét a ház falát látható márványtábla őrzi. Valamikor ebben az utcában földszintes lakóházak álltak, amelyeket az I. világháború után fokozatosan bérházak váltottak fel, amelyek a lakószobák ablakát az utca felé, a többi helyiséget pedig a kertek felé igyekeztek fordítani. A mai Városmajor utcában a 19. század első felében kezdtek megjelenni a házak, miután 1785-ben II. József elrendelte, hogy a Városmajor egykor kaszálónak használt területén gondozott közparkot létesítsenek. A gazdag polgárok felparcellázták és eladogatták szántóikat melyek helyén házak épültek a környék gyümölcsöseit és szőlőit gondozó mesterek és földművesek számára. A szőlőt a filoxéra még az 1800-as évek második felében kipusztította, virágoskerteket, gyümölcsösöket sem találhatunk már. A jómódú pestiek és budaiak nyaralókat és lakóházakat emeltek itt, többnyire nagy kerttel. A 19. században épült műemlék házak közül ma is áll néhány, itt találjuk például Barabás Miklós festő villáját is, amelyet nemrégen varázsoltak újjá, ám sok épületre már csak leírások alapján emlékezhetünk. Az utca lakossága mindig sokféle volt. A tehetősebbek építkezései a jó levegőn divatba hozták a környéket és az utcában orvosok, kereskedők, arisztokraták és tekintélyes tisztviselők otthonai jelentek meg a vincellérek és kapások kisebb házai mellett. Itt lakott például Báró Kemény Zsigmond író is, de más írók: Mészöly Miklós, Polcz Alaine is éltek itt az idők során. Itt lelt otthonra Árkay Aladár építész, de Glatz Oszkár és Berény Róbert festőművészek is. A Városmajor utca 49. házban élt Harsányi Szabolcs az ország első víziközművesítési programjának kidolgozója is, emlékét tábla őrzi az épület falán.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka

Kik kötődnek a helyhez