Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Városmajor utca 10.

1122 Budapest, Városmajor utca 10.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Ismeri a szandi mandit? – Sztankay István, a bel-budai polgár Ismeri a szandi mandit? – a vegyi gyár Casanováját játszó Sztankay István így udvarol az üzemben éppen nyári gyakorlatát töltő fiatal lánynak, Schütz Ilának a hasonló című filmben. Bár Sztankay zseniálisan játszotta a különböző munkásfigurákat is, a valóságban ezekhez nem sok köze volt. Mindig is bel-budainak vallotta magát, saját elmondása szerint ezen nem annyira topográfiai helymeghatározást értett, hanem azt, hogy „nagyon budai”. Gyermekkorától kezdve – két miskolci színházi évad kivételével – itt élt, kezdetben a Vízivárosban, majd felnőttként a Krisztinaváros Alagúthoz közel eső részén, 1986-tól haláláig, 2014-ig pedig a Városmajor utca 10. alatti házban. Sztankay apja görög katolikus pap volt, ami az ötvenes években a Színművészeti Főiskola felvételijén nem számított éppen jó pontnak, így amikor a tanárok az édesapa foglalkozása után érdeklődtek, csak annyit válaszolt: pásztor. Persze előbb-utóbb kénytelen volt elárulni, hogy: lelkipásztor. Számtalan mozi- és tévéfilmben játszott. A Hattyúdal című film egyik főszerepe tette szélesebb körben ismertté 1963-ban, majd a Bors című tévésorozat címszereplőjeként az egész ország kedvencévé vált. Színpadra a diplomázás után először Miskolcon lépett, majd ezután a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a József Attila Színház következett. A felejthetetlen orgánumú színész Richard Burton, Laurence Olivier, Marcello Mastroianni és Tony Curtis magyar hangjaként is nagy népszerűségre tett szert, de sokak fülébe csenghet a Süsü, a sárkány Kóbor Királyfijának szinkronhangja is. Legendás színészpárost alkottak Schütz Ilával, akivel sok más közös szerep mellett a Jövőre veled, ugyanitt című darabot közel ötszázszor játszották. A Városmajor utca 10. alatt eredetileg egy nyaraló állt, ezt dr. Takács Endre építtette az 1890-es években. Ennek helyére került aztán a jelenlegi épület, amely Komlós Jenő bérházaként épült fel az 1910-es évek legelején Klinger József építész tervei alapján, Szondi József kivitelezésében. Klinger a századforduló viszonylag sokat foglalkoztatott építésze volt. Az 1900 előtt épült lakóházai – például a Közraktár utcában, a Vas utcában, a Dembinszky utcában – historizáló felfogásúak, később viszont szecessziós stílusban kezdett el alkotni, ahogy azt a Margit körúton található bérháza vagy a Visegrádi utcai Spitzer-ház is mutatja. A szóban forgó Városmajor utcai épület udvarán, amely akkoriban feltehetően a mainál jóval nagyobb lehetett, 1923-ban egy műterem is felépült Vágó László tervei alapján, ez azonban mára már elpusztult. A pincében pedig ugyanettől az évtől a frissen megalapított Méray Motorkerékpárgyár Részvénytársaság műhelye működött. Ez volt az első olyan cég Magyarországon, amelyben sorozatgyártással állítottak elő motorkerékpárokat. Méray-Horváth Lóránd és öccse, Endre vállalata a magyar járműgyártásnak egy fontos fejezetét jelenti, a hozzáértők számára összetéveszthetetlen háromszögvázas motorjaikkal komoly sportsikereket is elértek, az áruszállításra kifejlesztett tricikli-változat pedig még komolyabb üzleti eredményeket hozott.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Pesti Monika

Kik kötődnek a helyhez