- Lakóhely
Városligeti fasor 32.
1068 Budapest, Városligeti fasor 32.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Az életöröm festője a Városligeti fasorban Híres festőművészünk, a 95 éves korában elhunyt Csók István, akit „az életöröm festőjének” is neveznek, életének meghatározó részét a Városligeti fasor 32-ben található műteremlakásban töltötte. Jómódú család gyermekeként született a Fejér megyei Sáregresen 1865. február 13-án. Vallásos édesapja különösen fontosnak tartotta, hogy fiát az Isten, a haza és a család szeretetére nevelje, mely témák később festményein is gyakran megjelentek. István tanulmányait a budapesti Mintarajztanodában kezdte Székely Bertalan, Lotz Károly és Gregus János tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban mélyítette el tudását a kor híres művészeinek segítségével. 1903-ban vette feleségül Nagy Júliát, a Schlick-gyár főmérnökének lányát, a pár a házasságkötés után Párizsban telepedett le. A francia fővárosban 7 évet töltöttek, majd gyermekük születésekor visszaköltöztek Budapestre. Csók István festészetének ekkor fő témája és modellje a Züzü becenévre hallgató kislánya, Csók Júlia lett. Tekintélyes kort megélt művészünk munkáit bécsi és müncheni aranyérmek mellett kétszer is Kossuth-díjjal jutalmazták, a Magyar Nemzeti Galéria ma is számos festményét őrzi. Csók István Városligeti fasoron töltött éveinek a Schaár Eszter szobrász által készített tábla állít emléket, melyet 1968-ban helyeztek el a villa homlokzatán. Pontos információnk sajnos arról nincs, hogy a Csók család mikor költözött a Városliget fasor 32-be, azt azonban tudjuk, hogy a historizáló villát a szintén festő Balló Ede építtette a századforduló környékén. A műteremlakás berendezéséről és hangulatáról viszont részletes képet kapunk a festő „fogadott unokájának” Palotainé Kali Gabi visszaemlékezéseiből, akit a Sára Sándor rendezte Memento című dokumentumfilm főszereplőjeként is ismerhetünk. Kali Gabriella valójában Csók István vejének unokahúga volt, és a második világháború utáni években a kollégium helyett költözött a festő városligeti lakásába. Nyolcszobás ház volt. Egy fekete perzsa macska is lakott a lakásban. Nagy belmagasságú, kétszintes műterem volt. Óriási méretű vásznait mind ott készítette Csók István. A Boszorkánytáncot és a Nirvánát is. Az előbbin rajta is vagyok: háttal, sárga ruhában, nagy, loboncos hajjal.”
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Fenyővári Bernadett