Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Tompa utca 13.

1202 Budapest, Tompa utca 13.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Vajda János különös házassága a Tompa utca 13-ban Vajda János, a kora ismert szólamaitól eltérő húrokat pengető, gyakran borús kedvtől sújtott, kívülálló költő egy vasárnapi korzózás alkalmával pillantotta meg a 19 éves Bartos Rozália, rácvárosi polgárlányt, akit rabul ejtett az 53 éves, furcsa költő szokatlan, rajongó és egzaltált szerelme. A harmincnégy évvel idősebb Vajda János, aki képes volt órákig állni az esőben szerelme ablaka alatt, négy hónapnyi udvarlás után megszöktette a regényes hajlamú Rózát és a Bakáts téri templomban titkon feleségül vette. A templomból egyenest első és egyben utolsó közös otthonuk, a Tompa utca 13. egyik frissen felújított földszinti lakásába mentek. A házasságban azonban mindkét fél hamar és súlyosan csalódott. Két évnyi együttélés után – amely úgy kezdődött, hogy a nász másnapján az ifjú asszony visszament az édesanyjához – végleg különköltöztek. További négy évig tartott, mire ténylegesen elváltak, ennek ellenére Róza volt az, aki haláláig ápolta a beteg költőt. A lakást Vajda attól a Hazay Lajostól bérelte, aki Budapest Főváros Levéltára telekkönyvi dokumentumai szerint 1864 óta volt nejével együtt a telek tulajdonosa és – mint Vajda levelezéséből tudható – korábbról ismerte a költőt. Az 1870-es évek utolsó szakaszában emelt épület a kor szokásainak megfelelően a Hazay család otthonául szolgált, emellett pedig bérlakásokat tartalmazott. A Vajda házaspár két évig élt a házban, az első évben a földszinten, azután az első emeleten. Bartos Rozália, a költő felesége 1926-ból származó levelében így írt a két lakásról: „A Tompa uccai házban beérve a kapun – az udvarban balra, földszint, az első ajtó – 3-4 lépcsőn fel, ez volt a lakásunk, ahova bevitt az Uram a templomból 1880. november 27. szombat este felé 6 óra után. (…) Az udvarból bejőve volt az előszoba, itt jobbra a konyha, egyenesen az egyik szoba – két ablakos – ettől jobbra a másik szoba – egy ablakos – tehát az utcán a kaputól befelé tartva balra volt 3 ablak a mienk. Itt laktunk 1881. május elsejéig. Ekkor felköltöztünk az első emeletre. Itt fönt a lépcsőtől kiérve a folyosóra, szintén balra volt az ajtónk – nem az első – és ugyanaz a lakás, mint lent, avval a különbséggel, hogy itt fent nem volt előszoba, ez volt a konyha, és jobbra volt egy szoba a folyósóra egy ablakkal, az én szobám.” A Tompa utca 1874-ben, 6 évvel, Tompa Mihály halála után vette fel a költő és református lelkész nevét. Akkoriban azonban még egészen másként festett a Ferencvárosnak ez a része, mint napjainkban. A Vajda házaspárnak otthont adó szakasz a Ferencváros egykori főutcájának része volt, amely a 19. század első harmadában még a mai Balázs Béla, Tompa és Knézich utcák teljes hosszán át húzódott, és csak az 1838-as nagy árvíz után alakult ki lassan a mai állapot. Az árvíz utáni újjáépítés során létrejött a Ferenc tér, illetve a század végére kialakult körút íve törte három részre a hajdani Fő utcát, melynek középső szakasza kapta meg Tompa nevét. Vajda János emléktábláját a IX. kerületi városvezetés állíttatta, 1961-ben.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka

Kik kötődnek a helyhez