Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Tárnok utca 13.

1014 Budapest, Tárnok utca 13.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Avar István és a Tárnok utca 13. A budai Várnegyedben, a Mátyás templom tőszomszédságában, a Szentháromságtér egyik sarkában, festői, műemléki környezetben áll az a modern épület, ahol Avar István 2014-ben elhunyt nagy színészünk csaknem negyven évig élt. A Tárnok utca 13-ban álló, 1975-ben felépült házat Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervezte. A budavári Tárnok utca már a középkorban is népes volt, árusok bódéi és asztalai álltak egymás mellett sorban az épületek homlokzatai előtt és a számukra kialakított boltívekben. Az utca Duna felé eső oldalán – tehát ott, ahol Avar lakása is volt – a sajt- és gyümölcsárusok kínálták portékáikat, szemben pedig a pékek és zsemlesütők. A 13-as számú ingatlan 1944-ig az Esterházy család tulajdonában volt, egyemeletes várbeli rezidenciájukat, mely 3 házszámot is elfoglalt, 1817-ben építtették. Az a társasház, amely az Avar család otthona volt, 1975-ben épült, Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervei alapján. Az épület nem törölte el a múlt nyomait, hanem magába olvasztotta azokat: az egykor a helyén álló középkori eredetű lakóház földszinti részeit és az eredeti 14-15. századi gótikus ülőfülkés kapualjat. A fülkék a modern épület üvegből készült ajtószárnyain keresztül ma is láthatók. Ezek fölött két emelet és tetőtérszint található. A magastetős épület Szentháromság tér felé néző világos homlokzata középen hosszanti sávval megosztott, melyet ugyanolyan sötét kerámiacsempék díszítenek, mint a ház Tárnok utcára néző oldalát. Avar István másfél évnyi kilincseléssel és kérvényezéssel érte el, hogy nagyobb lakásba költözhessen, miután megszületett kisfiuk és apja halála után hozzájuk költöző édesanyjával négyesben már nagyon szűken voltak pesti kis otthonukban. Cserelakásként kapták a Tárnok utcai lakást, ahová annak felépültekor költöztek és csak nagyjából negyven év múlva, a színész halála előtti évben hagyták el. Avar nagyon szeretett itt élni, része volt a helyi közösségnek, az Úri utcában még törzskocsmája is volt, ahol névre szóló korsóval rendelkezett. Avar István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze, Egercsehiben született 1931. március 21-én, többgenerációs bányászcsalád fiaként. Mikor édesapját a háborúban munkaszolgálatra hívták, István vette át a családfenntartó szerepét, megtanulta a kemény munkát. A háború után 4 évig maga is dolgozott bányászként, pedig szinte még gyerek volt. Papnak készült, ám mivel volt tehetsége a szerepléshez, környezete biztatta, hogy jelentkezzen a Színművészetire. Színész oklevele kézhezvétele után, 1954-től 6 évig Pécsett játszott, majd évtizedekig a budapesti Madách és Nemzeti Színházak társulatában. Legendásan fegyelmezett színész volt, nem késett a próbákról, nem születtek történetek mulatozásairól. Nyugdíjba vonulását követően a Pesti Magyar Színházban lépett színpadra. Nagyformátumú és hétköznapi hősöket is kiválóan alakított, pályája egybeesett a magyar filmgyártás egyik legfontosabb korszakával, így számtalan színpadi szerepe mellett 52 filmben és 38 tévéfilmben is játszott. Nagyon tudott verset mondani, ebben megnyugtató, mély, meleg hangja is segítette. Pedig nem volt egyszerű az indulás, palócos beszédét csak rengeteg gyakorlással tudta a színészethez szükséges tiszta és semleges beszéddé formálni. Orgánuma és kitűnő beszédtechnikája miatt a közönség a rádióban is rengetegszer hallhatta, csaknem ötven hangjátékban szerepet, de ő adta hangját Márai Füveskönyvéhez, vagy Arany László meséihez, hangoskönyvekben. Tanította is a beszédet, a színművészeti főiskola színpadi beszéd tanára volt, majd tanszékvezető. 2014-ben, éppen halála előtt gyémántdiplomával tüntették ki. Hosszú betegség után 84 éves korában hunyt el, 2014. szeptember 13-án, egyetlen nappal élve túl pályatársát, Sztankay Istvánt. Emléktábláját 2018 márciusában a Budavári Önkormányzat állította özvegye, Gyapay Yvette, és fia, István kezdeményezésére.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka

Kik kötődnek a helyhez