- Lakóhely
Szilágyi Dezső tér 2.
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 2.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
El nem feledett festőművész a Szilágyi Dezső téren 76 éve hunyt el Éder Gyula festőművész, aki több mint három évtizeden át élt és alkotott a Szilágyi Dezső tér 2. szám alatt álló ház műteremlakásában. Nevét őrzi az épület falán állított emléktábla, életének és munkásságának történetét pedig – amely csaknem a feledés homályába veszett – Somogyi Gábor örökítette meg az utókor számára Éder Gyula, az ember és a művész című könyvében. A neves kassai családból származó Éder Gyula 1875. december 25-én született. Anyai nagybátyja az elismert festőművész, Benczúr Gyula volt. Miután végzett a kassai reáliskolában, 1893-tól Münchenben folytatta tanulmányait, majd Olaszországot is megjárta. 1900-ban telepedett le Budapesten, a következő évben pedig már a Benczúr-féle mesteriskolában festett, majd időközben ösztöndíjjal kijutott Belgiumba és Hollandiába is. Budapesti tanulmányai alatt az iskolának helyt adó Epreskert melletti Bajza utca 23-ban bérelt lakást. Ugyanabban a házban lakott iskolatársa és jó barátja, Boruth Andor, akinek húgát, Jolánt 1903-ban feleségül vette. 1905-ben kilépett a mesteriskolából, az év nyarától Aréna (ma: Dózsa György) úti műtermében dolgozott, hogy eltartsa magát és hitvesét, aki egyben a múzsája is volt. Megrendelésre festett, valamint a Kakas Márton című humoros irodalmi újságnak készített karikatúrákat több mint tíz éven át. A növekvő hírnévvel vagyona is egyre gyarapodott. 1913-ban feleségével az I. kerületi Vízivárosba költöztek, a Szilágyi Dezső tér 2. szám alatt álló ötszintes bérház tágas műteremlakásába. Gyermekük nem volt, 1930-ban került hozzájuk cselédlánynak a 15 éves Horváth Anna, aki a festő támasza lett az elkövetkezendő nehéz időkben: 1932-ben elhunyt szeretett felesége, egy balesetet követően pedig mindkét lába lebénult. Székére kereket szerelt, úgy közlekedett a lakásban. A munkát nem hagyta abba, egyre hanyatló egészségi állapota ellenére is megőrizte derűs hangulatát. Arról, hogy mi foglalkoztatta művészi fantáziáját, így vallott: „Mióta az ecsetet kezelem, (...) mindig az ember volt a főtémám. Maga az emberi test, a művészet örök és kimeríthetetlen kincses bányája és forrása. (...) A portrékon kívül még két témakör érdekel: a mithológia és a biblia. A mithológiából az elevenség, a pajzánság, a derű, a csintalan dévajság, a napfény, a kacagás, a mozgás az, ami a festő képzeletét izgatja. A biblia éppen ennek az ellenpólusa, itt mélység, a komolyság, minden mozdulat világot átfogó jelentősége, cselekmények feszült drámaisága, ami a problémát nehézzé, szinte megoldhatatlanná teszi a piktúrának. ” 1945. január 26-án bombatalálat érte a házat, ahol Éder Gyula élt: a tetőszint súlyosan megsérült, a műteremlakás kiégett. Az akkorra már mindkét szemére vak festő 1945. szeptember 30-án hunyt el tüdőgyulladásban. Emlékére Horváth Anna saját költségén készíttetett táblát, amelyet 1995-ben, halálának 50. évfordulója alkalmából avattak fel a festőművész egykori lakhelyén. A Szilágyi Dezső tér 2. szám alatt álló bérház helyén korábban egy egyszintes épület állt, amelynek Hensler János sváb származású órásmester volt a tulajdonosa. Ennek az épületnek az aljában működött Freyberger Pál vaskereskedése, aki feleségül vette főbérlője lányát, majd később özv. Freyberger Pálné Hensler Magdolna a Szilágyi Dezső tér 2. és a Székely utca 4. számú telkeket összekapcsolva, valamint az ott álló korábbi épületet lebontva 1905-re ötszintes bérpalotát építtetett. 1908-tól az épület első emeletén működött a Budai Hírlap szerkesztősége, majd egy évtized múlva a Fáklya Könyvkiadó Vállalat. A házat az 1910-es években lifttel bővítették. A második világháborúban bombatalálatot kapott épület újjáépítési munkálatait 1946-ban kezdték meg. Az 1950-es évekre a többszobás nagypolgári lakásokat kisebb lakásokra osztották, és az egykori műterem is átalakításon esett át – olvasható a Budapest100 oldalán.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke