Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Szent István park 19.

1137 Budapest, Szent István park 19.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Horváth Ádám és a Szent István park 19. Több mint fél évszázadon keresztül pillanthatott a Dunára újlipótvárosi lakásának teraszáról Horváth Ádám Kossuth-, és Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művészünk. A Szomszédok rendezője, a magyar televíziózás hőskorának megkerülhetetlen alakja, így fogalmazta meg érzéseit otthonukkal, a XIII. kerületi Szent István park 19-cel kapcsolatban Várkonyi Rita Arcok, arcélek című interjúkötetében: „Nincs szándékomban innen elköltözni, mert a kerület légkörét nagyon szeretem. A Szent István park, ahol lakom, egy kis varázssziget, a lakásom pedig rátekint Budára. A feleségem, Csűrös Karola kiépített maga körül egy iparos kört. Mindig tudja, hova kell fordulni, ha réztábla kell, vagy zippzárcsere. Belakta a környéket, a boltokban megvannak a barátai. Büszkeséggel tölt el, hogy körülöttem nő a kerület.” Horváth Ádám, a világhírű író, Molnár Ferenc unokája, 1930-ban született Budapesten. Már kisgyerekként vonzódott a zenéhez, az volt az álma, hogy énekes vagy karmester legyen, tudható meg a Gramofon magazinnak 2009 tavaszán adott interjúból. Érettségi után azonban a Zeneakadémia helyett agrobiológus szakra vették fel Gödöllőre, ahová csupán egy évet járt és már eközben is különböző kórusokban énekelt. Emellett titokban vendéghallgatóként a Zeneakadémiát látogatta, ahol zeneelméletet és karmesterséget tanult. Miután 1956-ban sikeresen levizsgázott, egy férfikar karvezetője lett. A Magyar Televízióhoz 1957-ben került az Operaház karnagya révén, aki elmondta neki, hogy a tévénél zenéhez értő rendezőasszisztenst keresnek. Első feladata egy koncertközvetítés volt, amelyet a következő félszáz évben még 5-600 másik követett, számtalan film és műsor mellett. A feladattal és a televíziózással együtt fejlődött, 1961-65 között elvégezte a Színművészeti filmrendezői szakát, majd kijutott Nagy Britanniába, ahol részt vehetett a BBC 4 hónapos gyakorlatorientált rendezői kurzusán, egy évvel később pedig az olasz RAI televízióhoz is eljutott ösztöndíjasként. Az ötvenes évek első felében találkozott első feleségével, akitől két gyermeke született. 1966-ban ismerte meg második feleségét, Csűrös Karola színésznőt, akivel szerelmük hajnalán albérletről albérletre jártak – írta meg a Veszprémi Napló 2016 novemberében. Éltek szobabérletben a Bürök utcában, egy Tamás utcai villalakásban, míg Karola vásárolhatott egy kis öröklakást a Bajza utcában, egy akkor divatos házban. Ez aztán megtetszett a Thália Színház költözni vágyó titkárnőjének, aki elcserélte az ifjú párral Szent István parki lakását. 1968-at írtak, ez volt a megérkezés éve. A rendező és felesége ezután több mint 50 évet töltöttek el együtt ebben az otthonban. Ez volt az az év is, amikor Horváth Ádám a televíziós munkák mellett tanítani kezdett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol több mint négy évtizedet töltött, 2005-től már professzor emeritusként. Hosszantartó, súlyos betegség után 2019. június 19-én érte a halál. Egy évvel később, 2020. november 20-án, a televíziózás világnapja alkalmából avatták fel emléktábláját a Szent István park 19. számú ház falán. A hatemeletes, visszafogott eleganciájú épületet, számos más Szent István parki bérházzal együtt az a Hofstätter (vagy Hofstädter) Béla tervezte, aki az 1920-as évektől kezdve sorra alkotta a házakat – elsősorban többemeletes bérházakat – írja Gottdank Tibor építészeti kutató az Építészfórum hasábjain 2021. április 21-én megjelent cikkében. „Első ismert műve egy édesapja számára készült bérvilla volt az Ilka utca 43.-ban. Főként Újlipótváros utcái gazdagodtak műveivel: a Hegedűs Gyula utca 37., a Tátra utca 24. és 26., a Balzac utca 25., a Pozsonyi út 32., a Radnóti Miklós utca 45. (ez lett Hofstätter új irodájának címe is) és a Szent István park 7., 8., 15., 16. és 19. az 1930-as évek közepéig megépültek. A kezdeti historizáló vagy art deco stílusú műveket a 1930-as évektől felváltották a modernista hatást tükröző házak.” Pest ezen része, a későbbi Újlipótváros, az első világháború után még lakatlan terület volt, raktárak, majd gyárak kezdték benépesíteni. „A Fővárosi Közmunkák Tanácsának akkori elnöke, Rakovszky Iván javaslatára a Fővárosi Tanács 1928-ban határozta el a Dunára néző, 33 000 m2 területű, francia elrendezésű park létesítését és körülötte egységes városképet adó modern bérházak építését. Az előírás szerint a 25 méter párkánymagasságú, földszint plusz 6 emeletes épületeknek a telkeket keretesen, illetve csatlakozó udvarokkal kellett beépítenie” – tudható meg Jékely Zsolt–Sódor Alajos Budapest építészete a XX. században című munkájából. A kellemes életteret biztosító új környék korabeli lépték szerint kifejezetten modern és a középosztály körében kedvelt bérházainak zömét Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervezte.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka

Kik kötődnek a helyhez