Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Szent István körút 16.

1137 Budapest, Szent István körút 16.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„Ismeretlen remekíró” a Szent István körútról Ma 43 évvel ezelőtt, 1978. június 23-án hunyt el Karczag György író, aki 1959-től egészen haláláig a Szent István körút 16. szám alatt élt és alkotott. Karczag György 1941. március 14-én, Budapesten látta meg a napvilágot. Már kamasz korában tollat ragadott, előbb verseket, majd novellákat írt. Élete során mindössze három történelmi regénye jelent meg – az úgynevezett Árpád-triász –, ám ezek az alkotásai a műfaj igazi remekei. A szerzőnek vitathatatlan talentuma ellenére is a mellőzöttség jutott osztályrészül, felvételét a Magyar Írók Szövetségébe kétszer is elutasították, neve nem szerepel irodalmi lexikonokban és műveiről elemzés soha nem született. A tragikusan fiatalon, mindössze 37 évesen elhunyt Karczag György életművének újrafelfedezése a 2000-es évek közepén indult el, amikor megjelent dr. Madarász Imre irodalmár „Legendák ébredése, Karczag György az ismeretlen remekíró” című monográfiája, melyben első ízben került bemutatásra az író életpályája, valamint a még kiadatlan kéziratai. 2006-ban a Karczag György Emlékbizottság emléktáblát avatott névadójuk tiszteletére, annak egykori lakhelyén, a Szent István körút 16. számú háznál. Az író fia, Karczag Ákos – aki hosszú évek óta küzd azért, hogy édesapja életműve ne vesszen el – így mesélt hajdani otthonukról: „Édesapámnak kétszobás összkomfortos lakása volt itt, nagy terekkel, magas plafonokkal, amely ennek a századfordulós bérháznak egyik jellegzetessége. Ebben a lakásban, a kisebbik szobában írta valamennyi regényét. A könyvespolcain több száz kötetnyi könyv sorakozott, a falakon többek között a maga által készített festmények is helyet kaptak. Szeretett itt élni, tetszett neki, hogy kilép a kapun és a város szívében találja magát (igaz, az ablakot kitárva már az 1970-es években is nem csekély zaj hallatszott fel a körút felől). És persze viszonylag közel volt innen a munkahelye, a Corvina Kiadó is, ahová a Margit híd pesti hídfőjénél lévő villamossal járt. A házban, a Szent István körút és Hegedűs Gyula utca sarkán volt hajdan a Víg Matróz étterem, ahol gyakran étkezett, valamint ugyancsak a házban, a Szent István körútról nyílt az egykori Tanács mozi, melynek ugyancsak gyakori vendége volt. Mint a régi korok csodálója és megírója, őt is lenyűgözték a ház építészeti megoldásai és gyönyörű bejárója, melynek kovácsoltvas kapuján a titokzatos szabadkőművesek jele is megfigyelhető. A ház udvarán álló, díszes szökőkút azonban csak a ház megépítésekor működött, a második világháború időszakán túl sohasem. A lift édesapám idejében egy már meglehetősen elaggott, ülőpaddal ellátott jószág volt: csak fölfelé lehetett használni, lefelé azonban lépcsőzni kellett.” A Vígszínház melletti saroktelken álló négyemeletes épület nem csak gazdag történelmével, de Budapest egyik legszebb lépcsőházával is büszkélkedhet. Bizonyos források szerint tervezője Hegedűs Ármin, mások szerint Wellisch Alfréd volt – utóbbit erősíti meg a Budapest Főváros Levéltárában fellelhető Klösz György fotósorozat, mely Wellisch tervezéseit gyűjti csokorba, és megtalálható benne ez a bérház is. Az ingatlan 1898-ban épült fel és korábban a Lipót körút 16. címet viselte, mely akkoriban az V. kerülethez tartozott. Az 1916-os lakcímjegyzék alapján a lakók vegyes társadalmi rétegekből kerültek ki, voltak köztük orvosok, ügyvédek, kereskedők és gyárosok is. Itt működött a Club kávéház is, melynek rendszeres vendégei voltak a Vígszínház művészei, de megfordult itt József Attila, Karinthy Frigyes és Heltai Jenő is. Az épületet a főváros műemlék jellegűvé nyilvánította.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Németh Edina

Kik kötődnek a helyhez