- Lakóhely
Stefánia út 111.
1143 Budapest, Stefánia út 111.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Zala György egykori műterme a Városligetnél A millennium egyik legfoglalkoztatottabb hazai szobrászművészének, Zala Györgynek a villája – melyben grandiózus méretű szobrászműhelyt is kialakíttatott – 1899-ben készült el az Ajtósi Dürer sor és a Stefánia út találkozásánál. A Zala élettörténetét részletesen bemutató Valóság lap 2005/3. számából tudjuk, hogy eredetileg Mayer családnéven 1858. április 16-án látta meg a napvilágot a ma Szlovéniához tartozó Lendván. A fiatalon megárvult fiút Pápán és Városlődön élő rokonok vették gyámság alá, utóbbi településen a nagybátyja kőedénygyárában már bontogatta művészi szárnyait. Tehetségét és műveltségét elsőként a mai Eötvös József Gimnázium elődjében, a belvárosi reáliskolában, majd az érettségi megszerzése után a Műegyetemen és a Mintarajztanodában csiszolta, ekkor azonban még festői ambíciókkal. Mindössze 21 éves volt, amikor egyik szobrának köszönhetően felvételt nyert a Bécsi Akadémiára, majd külföldön, Bécsben és Münchenben töltött évek következtek életében. Zala keze munkáját olyan művek őrzik ma is, mint a Hősök terén található Mátyás király és Gábor arkangyal szobor, vagy a Döbrentei térre áthelyezett, Erzsébet királynét ábrázoló alkotás. 1884-ben visszaköltözött Magyarországra, a megfelelő műterem hiánya azonban folyamatos problémát jelentett számára, megoldásként végül a Városliget szomszédságában építtette fel saját villáját. Bár az eredeti terveket Lechner Ödön készítette, végül Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek minimális átalakítását követően valósult meg. A szecessziós épületben kialakított 400 négyzetméteres, 15 méter belmagasságú műteremben bőven volt hely az alkotásra. „Zala műterme a Stefánia- és István-út sarkán áll és nemcsak Magyarországnak, de az egész kontinensnek leghatalmasabb, legszebb műterme. Az atelier pompás művészi díszítésű homlokzata és az épületet övező kert dús zöld bokrai és a pompázó rózsák közül elő-elő tünedező antik szobrok nyomban elárulják, hogy a háznak valamelyik művészfejedelem az ura. Ebbeli hitünk mindjobban beigazolódik, a hogy a kapun belépünk. A bejáróban a medici-i Venus kecses szobra bilincseli le mindjárt figyelmünket, s az atelier hallja meg épen telistele művészettel. A falakon régi mesterek remekműveinek ugyancsak remek másolatai, egyik sarokban a nürnbergi Madonnának fából faragott szobra, a másikban üvegszekrényben antik muzeális szobrocskák, a mi mind azt bizonyítja, hogy Zala György az igazi klasszikus művészetnek a kedvelője, híve. Ugyanilyen klasszikus művészi holmikkal berendezett a Stefánia-útra néző fogadó-szalon is, a könyvtárban pedig száz meg száz a klasszikus szobrászatot tárgyaló munka” – írta Lesskó János a Vasárnapi Ujsag 1912-ben megjelent számában. Sajnos a műteremről csak néhány fotó és leírás tanúskodik, ugyanis az épület ezen részét 1941-ben elbontották. Egykori műhelyének és otthonának emlékét Kamplf József művész táblája őrzi a villa homlokzatán.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Fenyővári Bernadett