Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Rottenbiller utca 66.

1077 Budapest, Rottenbiller utca 66.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Eszperantó a Rottenbiller utca 66-ból Erzsébetváros külső részén, a Rottenbiller utca 66-ban élt és írta műveit 1917-1966 között Baghy Gyula, a hazai eszperantó mozgalom jeles képviselője. Az utca mai nevét az 1870-es évek elején Pest egykori polgármestere, Rottenbiller Lipót után kapta, ezt megelőzően Liniengrabenként és Árokvonalként ismerték – olvasható A mi Erzsébetvárosunk blogon. A századforduló előtt a Keleti Pályaudvar környékén elsősorban a pesti polgárok káposztás és szőlőskertjei voltak, a városrész dinamikus kiépülésekor – az amerikai nagyváros gyors fejlődésére utalva – a „Csikágó” becenevet kapta. A Jósika és Rottenbiller utca sarkán álló háromemeletes, historizáló bérház 1883 körül épült fel – derül ki Déry Attila Terézváros-Erzsébetváros című könyvéből, sajnos a tervezőről és az építtetőről sem maradt fent információ, azt azonban tudjuk, hogy ebben az épületben talált otthonra az első világháborút követő szibériai fogságból hazatérő Baghy Gyula, a magyar eszperantó mozgalom meghatározó alakja. Baghy 1891. január 13-án látta meg a napvilágot Szegeden. Apja színészként, édesanyja pedig súgóként dolgozott. A vörös függöny szele őt is megérintette, így 1910-ben színészként és rendezőként kezdte el tevékenykedését. Első találkozása az eszperantó nyelvvel – mely végül egész életén átívelő igazi szenvedéllyé és hivatássá nőtte ki magát – 1911-ben történt. Az eszperantó életre hívásának alapjául az a gondolat szolgált, hogy legyen egy nemzetektől független, könnyen elsajátítható nyelv, mely gördülékenyebbé teheti a nemzetközi kapcsolatokat és segít a bábeli konfliktusok elsimításában. Megalkotója egy lengyel gyökerekkel rendelkező szemészorvos, Lazar Markovics Zamenhof volt. Egyes becslések szerint ma is feltehetően 115 országban használják levelezésekhez, nemzetközi találkozókon és kongresszusokon az eszperantót. Baghy Gyula eszperantóhoz köthető nyelvészeti tevékenysége számos területre kiterjedt, többek között tanfolyamokat szervezett, szakpublikációkat készített, emellett költeményeket, regényeket, színdarabokat fordított és írt is Julio Baghy művésznéven. A havonta megjelenő eszperantó nyelvű Literatura Mono lap társszerkesztője volt 1933-ig. Több alkalommal népszerűsítette nemzetközi konferenciákon az eszperantót és az mögötte meghúzódó eszmerendszert. Baghy Gyula Rottenbiller utca 66-ban töltött 49 évének emlékét a ház homlokzatán márványtábla őrzi.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Fenyővári Bernadett

Kik kötődnek a helyhez