- Lakóhely
Reáltanoda utca 1.
1053 Budapest, Reáltanoda utca 1.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Benedek Elek és a Reáltanoda utca Benedek Elek, 90 esztendeje elhunyt nagy mesemondónk, bár életének jelentős részét töltötte Budapesten, lélekben megmaradt székely, falusi fiúnak. Az 1929. augusztus 17-én meghalt tiszta lelkű Elek apó emléktáblája egyik pesti otthona, az V. kerületi Reáltanoda és a Károlyi utca sarkán álló ház falán található. A franciás elemek mellett az olasz reneszánsz hatásait is mutató pazar épületet – amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak adott otthont – Ybl Miklós tervezte. A takarékpénztár építésére pályázatot írtak ki, melyet Ybl nyert el, aki a dupla telekre háromemeletes székházat tervezett, jól elkülönített funkciókkal és ennek megfelelően két – egy reprezentatívabb és egy szerényebb – bejárattal. A korban nem volt szokatlan, hogy az épület nem csupán egy funkcióra épült, az építész a pénztár hivatali helyiségein, valamint a földszinti kereskedők és vendéglátók számára fenntartott tereken kívül bérlakásokat is tervezett a felsőbb emeletekre. Az egyik ilyen, szerényen berendezett kis lakásban lakott Benedek Elek és egyre gyarapodó családja. Az államosítás a II. világháború után a takarékpénztárt is elérte, az épületet a Fővárosi Vízművek Igazgatósága használta, mígnem a metróépítés következtében 1971-ben a ház statikai sérüléseket szenvedett, a falai megrepedtek, életveszélyessé vált. Miután a Vízművek kiköltözött, az épület évekig üresen állt, keservesen megfizetve a gondozás hiányát, faszerkezeteinek javarésze egy gombafertőzés miatt odalett, a szép kovácsolt- és öntöttvas szerkezetek egy része pedig eltűnt. A méltó felújításra az ezredfordulóig kellett várni, ám megérte: a homlokzatot és a belső tereket az eredeti tervek alapján állították helyre, a székház-épületszárnyra pedig egy újabb szintet építettek rá, hogy megteremtsék a feltételeket az udvar üvegtetős lefedéséhez. A fiatal székely legény, a kisbaconi Benedek-család sarja, udvarhelyi gimnáziumi évei után 1877-ben érkezett Budapestre, ahol jogi egyetemi tanulmányokat folytatott. Azért, hogy az okos fiú a távoli Pesten tanulhasson, a családi birtokot apránként el kellett adni, ám Elek a jogi kart soha nem fejezte be. Rendkívüli íráskészsége hamar az újságírói pálya felé fordította, 1881-től volt a Budapesti Hírlap, majd más lapok szerzője és szerkesztője. Már diákévei alatt hozzákezdett a magyar népmesekincs összegyűjtéséhez, melyekből előbb a Székely Tündérország címet viselő mesegyűjtemény, majd pedig a millenniumra a Magyar mese- és mondavilág című ötkötetes antológia született. Elek apó át- meg átszűrte magán az összegyűjtött meséket, egységesítette és olvashatóra formálta nyelvezetüket, aminek köszönhetően újabb és újabb generáció nőnek fel Babszem Jankó, vagy a világszép nádszálkisasszony kalandjain. Ennek a hatalmas, több évig tartó munkának honoráriumából vásárolta vissza az eladogatott kisbaconi földdarabokat, hogy az így újra egy tagba állt hegyoldalon lassanként, családi kalákában felépíthesse házát, melyben feleségével, hat gyermekükkel és később unokáikkal is kényelmesen megférhettek. Neje, Mária, akit az író 20-as évei elején, még a Budapesti Hírlap ifjú újságírójaként ismert meg, örökké a társa maradt, a szó legnemesebb értelmében. A szerkesztőségi cimborák gyakran betértek vásárolni egy Rókus kórházzal szembeni trafikba, ahol Frölich Mari segédkezett apjának. A trafikos éles eszű és szőke fürtű lánya megbabonázta a fiatalembert, szerelmük örökké tartott. Mikor Benedek Elek 1929 augusztusában agyvérzést kapott és látszott, hogy közel a vég, Mari sem akart tovább élni, Veronált vett be. Együtt temették el őket, utolsó útjukon többezren kísérték őket a csendes falusi temetőbe. Az elsősorban gyűjtött meséiről ismert, de lányregényeket vagy éles tollú publicisztikákat is író, politikai karrier felé is kitérő, gyermeklapokat szerkesztő és saját meséket író Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született a Kovászna megyei Kisbaconban. Születésének 150. évfordulóján, 2005-ben ezt a napot a Magyar Népmese Napjává nyilvánították. Az író kisbaconi házában, ahol életének utolsó – népes családjának sűrű látogatásaival színesített – éveit töltötte feleségével, ma is Benedek Elek emlékház működik.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka