- Szülőház
Ráday utca 14.
1092 Budapest, Ráday utca 14.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Csilicsala csodái A Ráday utca a korábbi Haraszti út, Ócsai út, Kecskeméti út, Soroksári utca elnevezések után 1906-tól viseli mai, Ráday Gedeon (1713–1792) költő, műfordító és politikusról kapott nevét. Fekete (Schwarz) Mór hangszerkereskedő és Kun Ilona varrónő gyermekeként 1905. szeptember 4-én itt, a 14. számú házban született Fekete Imre, aki később Ráday Imreként vált neves színművésszé és rendezővé. Fiatal korában az ipar- és képzőművészet iránt érdeklődött, rajzolt, festett, és az Iparművészeti Iskolában (a mai MOME elődjében) is tanulmányokat folytatott. De hamarosan a színművészet felé fordult, 1923-ban végzett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában. Kezdőként Székesfehérváron és Kaposváron játszott. A húszas évek második felében az UFA berlini filmgyár némafilmjeiben aratott óriási sikert, majd 1929 és 1935 között a Belvárosi Színházban, a Magyar Színházban és a Vígszínházban játszott. 1930-ban feleségül vette Erdélyi Mici színésznőt, akivel még Berlinben ismerkedett meg. A korszak sztár házaspárját alkották, Az okos mama, a Duna-parti randevú és a Szerelemből nősültem című, kasszasikert jelentő filmekben együtt játszották a főszerepeket. Az utóbbi film forgatása során azonban megromlott a kapcsolatuk, és a premier időpontjára már el is váltak. 1939-ben a Zeneakadémián tartott búcsúestje után Hollandiába utazott, ahol német nyelven játszott. 1941-ben visszatért Budapestre, és újra megházasodott, második felesége Ferda Manyi lett, akinek a Váci utcában volt divatszalonja. A háború alatt a fővárosban bujkált. 1942-ben született meg első gyermeke, Ráday Mihály, akinek a neve elsősorban az Unokáink sem fogják látni… című városvédő műsora révén vált ismertté. Kisebbik fia, András, aki két évvel később jött a világra, 15 éves korában meghalt. A háború után a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni színészként és rendezőként, majd a főváros szinte minden színházában játszott. 1953-tól sugározta a rádió a Török Sándor meseregényéből készített Csilicsala csodái című rádiójáték-sorozatot, amelyben ő volt a címszereplő varázsló. „Viri a varázslat, piri a parádé, Csilicsalamádé hipp és hopp" – így szólt a Harry Pottert megelőző idők varázsigéje. A rádiójátékokon kívül tévé- és játékfilmekben is szerepelt. 1960-ban – kisebbik gyermeke után – a feleségét is elvesztette. A következő évben harmadszor is megnősült, Pápai Erzsi színésznőt vette feleségül. 1970-ben nyugdíjba ment, de ezután is játszott színpadon és filmekben, valamint ő vezette a hetvenes évek elején a Magyar Televízió Életet az éveknek című, nyugdíjasoknak szóló műsorát. 1983. március 12-én hunyt el Budapesten. A Ráday utca 14. alatti lakóház 1911-ben épült Mellinger Artúr és Dénes (Sternberg) Dezső tervei alapján – tudhatjuk meg a Budapest100 kutatásaiból. A házban két udvar található, az első udvarból eredetileg 70–200 négyzetméteres, nagy, akár ötszobás lakások nyíltak, a hátsó udvar körül kisebb, 35–50 négyzetméteresek, 2–3 szobával. A tetőtérben üvegtetős fényképész műterem, valamint mosókonyhák voltak, ezeket később lakásokká alakították. Az 1875-ben született Mellinger Artúr a harmincas években már modern stílusban alkotott, az ő nevéhez fűződik a Radnóti Színházat is magában foglaló, 1937-ben elkészült lakóépület, amelynek földszintjén akkor egy zenés kávéház volt, elektromotorral elhúzható üvegtetővel. Közös építészirodájuk Dénes (Sternberg) Dezsővel (1877–1938) – aki Berlinben tanult és építészeti tanulmányaival rendszeresen részt vett a Műcsarnok tavaszi kiállításain – 1910 körül viszonylag rövid ideig állt fenn.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Pesti Monika