- Lakóhely
Nagy Fuvaros utca 27.
1084 Budapest, Nagy Fuvaros utca 27.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Vigyázat, csalok! Rodolfó a Nagy Fuvaros utca 27-ben Csak a kezemet figyeljék! Vigyázat, csalok! – Nagy bűvészünk, Rodolfó, polgári nevén Gács Rezső szülőháza a VIII. kerülteti Nagy Fuvaros utca 27. szám alatt áll. Szüleinek italmérése volt a Nagy Fuvaros utca és a József utca sarkán, ott is laktak. Az utca elnevezése már 1804-ben is Fuhrmanngasse, azaz Fuvaros utca volt, Józsefváros ugyanis a 19. század közepén szállítási központnak számított, Pest 474 fuvarosából 200 itt dolgozott. Ennek emlékét a Nagy Fuvaros és a közeli Bérkocsis utca neve is őrzi – tudhatjuk meg a jozsefvaros.hu-ról. Kedvezett a személy- és teherszállításnak, hogy a VIII. kerületnek ez a része akkoriban még a város szélének számított, így nagy területen lehetett lovakat tartani. A Nagy Fuvaros utca és a József utca sarkánál, a Mátyás térrel szemközt alatt álló historizáló bérházról a Hungaricana oldalain elérhető korabeli levéltári iratok árulnak el többet. A birtokállási és tulajdoni lapok szerint a telek 1837-ben öröklés révén jutott Omelka András és neje Mennich Teréz birtokába, akikről örököseikre szállt tovább 1888-ban. Tőlük 1893-ban az Erdélyi evangélikus református egyházkerület közalapjához jutott. Épületről 1895-ben tesznek említést a tulajdoni lapok, ekkor egy háromemeletes házat jegyeztek be erre a helyrajzi számra. A házat 1911-ben Dr. Sárkány Mór ügyvéd és neje Weisz Aranka vették meg. Gács Rezső gyermekkora nem volt fényes, lánya, Gálvölgyi Judit elbeszélése alapján, kisfiúként Rodolfó a családi boltban két összetolt széken aludt, majd hármon, majd négyen, ám amikor 183 cm magas lett, már nem volt több szék. Nagyapját Madaras Grossnak hívták a környékbeliek – Rodolfó csak a II. világháború után változtatta nevét Gácsra –, mert italmérésében mindig volt kalitkában kismadár, olykor mókus is. Optikus inasnak adták, mint a bátyját, ám irtózott az üvegszemektől, ezért inkább férfi fehérnemű szabást-varrást kezdett tanulni. Előbb inas lett, aztán segéd, majd üzletvezető. Már ott is gyakorolta a bűvészek egyik specialitását, akaratával megbabonázta az embereket. Ha valaki piros nyakkendőért tért be az üzletbe, rábeszélte egy zöldre. Még kiskamasz volt, mikor kimentett egy fuldoklót a Dunából. A megmentett ember egy kínai gyöngyárus volt, aki hálából tanított a fiúnak egy bűvésztrükköt kavicsokkal, amit ő másnap már elő is adott cimboráinak a Mátyás téren. Éppen arra járt Ódry Zuárd a kor egyik vezető színésze, amatőr bűvész, aki meghívta a tehetséges ifjoncot magához bűvészinasnak. Ő tanította meg Rezsőt a mesterség alapjaira. Még nem volt 20 éves, mikor jelentkezett az Amatőr Mágusok Szövetségébe, ám úgy alakult, hogy nem vették fel, mert a családja nem volt elég előkelő. Ekkor javasolta neki a bátyja, hogy tegye le a hivatalos bűvészvizsgát és legyen profi. A nagyon szuggesztív és tehetséges bűvészt hamar megkedvelte a budapesti közönség, szüksége volt hát egy művésznévre. Saját nevéből, Ódry javaslatára alkotta meg az olaszos hangzású Rodolfo Grosso nevet, melyből a végül csak a Rodolfó maradt. A harmincas évek végén egy táncos bűvészrevűt szervezett, melyben felesége is részt vett táncosként és asszisztensként. A turné utolsó állomása Egyiptom volt, ezután a háború kitörése miatt vissza kellett térniük Magyarországra. Rodolfó mindenféle nyelven tudta műsorát, arabul, svédül, törökül, görögül, de beszélni csak németül beszélt. Különösen megnyerő volt, mindig bevonta közönségét, ezért szerették annyira. A zsebében mindig volt egy pakli francia kártya, amellyel legalább ezer trükköt tudott. Emlékét szülőháza falán születésének 110. évfordulója, azaz 2021 óta őrzi emléktábla a Nagy Fuvaros utcai ház falán.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka