- Lakóhely
Margit körút 50–52.
1027 Budapest, Margit körút 50–52.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Dr. Mező Ferenc és a Margit körút 50–52. Dr. Mező Ferenc, magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok, 1885. március 13-án született Pölöskefőn. A kis zalai faluból induló fiú, akinek eredeti családneve Grünfeld volt, életének 76 éve alatt végzett fáradhatatlan munkájával, céltudatos tevékenységével adott példát számunkra a sporttörténet-írás és az olimpiai mozgalom fejlesztése terén elért feledhetetlen érdemeivel. Egykori lakhelyén, a II. kerületi Margit körút 50–52. szám alatt márványtábla állít emléket munkásságának. Tanári diplomája megszerzése után a zalaszentgróti fiúiskolában tanított, mikor az 1913–14-es tanév alatt katonai szolgálatra hívták be. 32 hónapot töltött a fronton, majd újra tanítani kezdett, előbb Nagykanizsán, majd a fővárosban. A fővárosi környezet aktiválta fiatalkori elhatározását: írni kezdett sport témakörben. Első munkája 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címen, azonban magyar kiadót nem talált a 80 oldalas füzet megjelentetésére. Ekkor jutott tudomására, hogy az olimpián művészeti versenyt is rendeznek irodalmi kategóriában, ahová sporttal kapcsolatos lírai, drámai és epikai művekkel lehet pályázni. Így történt, hogy Az olimpiai játékok története című munkájával, amely könyv alakban magyarul 1929-ben jelent meg, szellemi olimpiai bajnokságot nyert az 1928-as amszterdami olimpián. A Népstadion 1953-as felavatásakor vetődött fel a gondolat, hogy Budapest pályázza meg az 1960-ban esedékes olimpia rendezési jogát. Mező Ferenc állt a kezdeményezés élére, de Róma túl erős vetélytárs volt. Mező nem vesztette el lendületét, egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig tevékenyen részt vett a NOB munkájában. 1908 körül fővárosi lakásépítési program indult, melynek keretében bérházegyüttesek épültek Budán, a Margit körúton és Lágymányoson is. Az első világháború után, de még a harmincas években is a Margit körút leginkább egy nagyobb falu főutcájára emlékeztetett, egy-két szintes barokk házaival – tudhatjuk meg Harmath-Gyetvay Enikő a Budapest100 számára készített kutatásából. Az 1800-as évek elején a Margit körút 50–55. szám alatti telken még temető volt, melyet csak a század utolsó harmadában, 1873-ban zártak be, faraktárrá alakítva az Esterházyak tulajdonában álló területet – számol be az Urbface. Amikor a telket további, kisebb parcellákra osztották a Mező Ferenc későbbi otthonául szolgáló ház helyét a Budapesti Közút Vaspálya Társaság vásárolta meg, ahol 1910–1911 épült fel egy Tamás József építész által tervezett bérpalota. Ez az épület adott helyet a Schütz György féle Magyar Naxos Csiszolókorong Gyár Rt-nek is. Mező Ferenc, a NOB örökös tagja, első és egyetlen szellemi olimpia aranyérmesünk élete végéig volt a Margit körút 50–52. szám alatti ház lakója. Emléktáblája nincs egyedül a ház falán, a bejárat jobb oldalán található egy másik tábla, amely Rékassy Csaba grafikus és festőművésznek állít emléket.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Fodor Wanda