Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Marek József utca 31.

1078 Budapest, Marek József utca 31.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Lakatosműhely a Marek József utca 31-ben A Marek József utca 31. szám alatt álló, mára már megkopott homlokzatú bérház egykori pompájáról tanúskodik a sötétkék-arany mozaik díszítés, a művészien megmunkált zászlótartó, a hatalmas papagájokat ábrázoló kovácsoltvas kapu. A házba belépve ma is impozáns épületbelsőt találunk: a vörös Zsolnay-falcsempével és fekete-fehér-szürke mettlachi padlóval burkolt lépcsőház stukkókkal díszített mennyezetéről két emelet magasból vascsillár lóg le. Nem véletlen, hogy a házon kívül-belül feltűnnek az aprólékos kovácsmunka jegyei, ugyanis ez az épület adott egykor otthont Gerő Mór és Győry Károly lakatosüzemének. A két mesterember már 1903-ban működtetett lakatosüzemet, akkor még a Jósika utca 15. szám alatt, amely 1905-ben a szomszédos Izabella utca 29-be költözött. 1908-ban már a Marek József (akkor: Elemér) utca 31-ben volt a székhelyük. A telek tulajdonjogát megszerezve az üzletüknek is otthont adó háromemeletes bérházat építtettek – a Kép-Tér Blog szerint Gerő (korábban: Gottlieb) Mór valószínűleg itt élt családjával egy első emeleti lakásban. Az épület első terveit a nagynevű Komor Marcell és Jakab Dezső páros készítette 1911 júniusában, amelyek szerint a kovácsműhely az alacsony földszinten, a bejárattól jobbra kapott helyet, mellette irodahelyiséggel. Az udvar nagy részét szintén a műhely foglalta el. A „mennyezetek, erkélyek, áttétgerendák és folyosók vasbetonból lesznek készítve” – olvasható a terveken, amelyeket 1911 novemberében Géczy Lajos módosított. Az új tervek szerint a magasföldszinten utcafrontra néző lakás volt, az udvaron vasvázba szerelt Luxfer üvegezésű felülvilágítók biztosítottak fényt a műhely számára. A padláson vicelakást, vasaló-, szárító-, mángorlóhelyiséget, mosókonyhát alakítottak ki. A Marek József utca 31. szám alatti lakatosüzem a második világháborúig működött. Győry valószínűleg még 1922-ben elhunyt, Gerővel 1946-ban szívroham végzett. A kovácsműhelyt Gerő fiai, Imre és György örökölték volna, azonban a házat 1952-ben államosították. Bár Gerő Mór és Győry Károly életéről nem sokat tudni, munkásságuk számos budapesti épületen megcsodálható, így például az Üllői úti Aranysas Udvar és a Bethlen téri színház lakatosmunkái is őrzik az emléküket. A műhelyükből kikerült alkotások közül a legszembetűnőbbek a szecessziós stílusú kovácsoltvas kapuk: az idegen madárformán a távoli kultúra hatása érződik, a Déltengeri szigetvilág díszes madarait látjuk a kapukon, a vastag leveles indák az afrikai pálmára emlékeztetnek. Különös világot, más kultúrát közvetítenek […]. A Gerő és Győry cég (Győry Károly volt a jeles műkovács, műhelyük művészi színvonalon készült alkotásainak munkáit ő irányította) termékeinél találkozunk ennek az irányzatnak a jeleivel. […] Vastag lemezből domborított kapuit egzotikus jegyekkel díszítette, és sajátos világot jelenített meg” – olvasható a Művészettörténeti Értesítőben 1977-ben megjelent, A szecesszió vasművességének formái és mesterei a fővárosban című kutatásban.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez