- Lakóhely
Királyhágó utca 5/b
1126 Budapest, Királyhágó utca 5/b.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Költői Hegyvidék – Nemes Nagy Ágnes Számtalan vers, mese, műfordítás és esszé fonódott össze elválaszthatatlanul Nemes Nagy Ágnes nevével, elég csak Bors nénire, a Babits Mihály kötetre, vagy a Victor Hugo fordításokra gondolni. A költőnő 1958-tól 1991-ben bekövetkezett haláláig a Királyhágó utca 5/b alatti ház harmadik emeleti lakásában élt, ami nem csupán otthon és alkotóhely volt, hanem baráti, művészeti és szerkesztőségi összejövetelek helyszíne is. Nemes Nagy Ágnes 1922-ben született Budapesten. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakán szerezte, itt kötött barátságot Szerb Antallal és Lengyel Balázs íróval is, akivel 1944-ben házasodott össze. Közös életük helyszíne egy Kék golyó utcai lakás volt, ahol többek között Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Kálnoky László és Tandori Dezső is állandó vendég volt. 1946-ban jelent meg Nemes Nagy első verseskötete, a Kettős világban, amiért megkapta a Baumgarten-díjat, ezt egy egyéves ösztöndíj követte a Római Magyar Akadémián. A költőnő a Magyar Írószövetség, később a Magyar PEN Club tagja volt. Lengyel Balázzsal közösen alapították meg az Újhold című folyóiratot, amit 1948-ban betiltottak – 1986-ban évkönyv formájában élesztették újjá. Az 1950-es évektől francia és német nyelvről fordított, többek között Racine, Molière, Victor Hugo és Bertold Brecht művei is az ő fordításában jelentek meg. 1954 és 1958 között a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított, ezt követően szabadúszó íróként dolgozott. A versei mellett számtalan esszékötete jelent meg, amik nem csupán műelemzéseket, irodalomelméleti írásokat foglaltak magukba, teljes kötetet szentelt Babits Mihály költészetének – aki nagy hatással volt munkásságára. Nemes Nagy Ágnes 1958-ban, válását követően költözött a Királyhágó utcába – élete végéig szoros barátságot ápolt Lengyel Balázzsal. A Királyhágó utca 5. szám alatti ház 1926–27 között épült Martonosi Baráth Lajos tervei alapján. Ferkai András A társasház, mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja című tanulmányában így ír a hegyvidéki épületegyüttesről: „A húszas évekbeli társasházak jelentősége éppen az újszerű, előremutató beépítésmódokban áll, melyeknek több típusát különböztethetjük meg. Viszonylag ritka a nagy tömbtelken kialakított pavilonos beépítésmód, ami inkább a közületi, például székesfővárosi kislakásos bérháztelepekre jellemző. Egyetlen ilyen példát ismerünk, a XII. Böszörményi út 4-8. sz. és Királyhágó utca 5/a.-5/b. sz. alatti, a Tiszti és Tisztviselői Társasházépítő Szövetkezet (TITASZ) számára Martonosi Baráth Lajos szervezésében létrehozott ún. Horthy-telepet, mely három szabadonálló és két előudvaros tömbből áll, kertekkel elválasztva. A trapéz alakú tömbtelek keskenyebb végét egy H-alaprajzú épület, az Artner-udvar foglalja el, majd két, egymásnak száraival szembefordított U-alakú épület (a báró Hazai- és báró Szurmay-udvar) következik, mindhármat Kappeter Géza tervezte 1926-ban. A Királyhágó utcai gróf Csáky-udvar a függőfolyosót mellőzve, keskeny cour d'honneur-sorral készült.” A Királyhágó utca 5/b szám alatti házon 2001-ben, Nemes Nagy Ágnes halálának tizedik évfordulóján avattak emléktáblát.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes