Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Király utca 82.

1068 Budapest, Király utca 82.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Ikonfestő komédiás a Király utca 82-ből A Király utca Körúton kívüli részén a klasszicista és historizáló épületek sorát több helyen törik meg magas, szecessziós bérházak. Az egyik ilyen épületben talált otthonra Agárdy Gábor színművész és ikonfestő, aki 1961-től egészen haláláig, 2006-ig élt a Király utca 82. szám alatt álló sarokházban. Agárdy Gábor valójában Arklián Gábor néven látta meg a napvilágot 1922. augusztus 2-án, Szegeden. Az örmény családból származó művész már egészen fiatalon megismerkedett későbbi hivatásával, hiszen már 8 évesen játszott a Szegedi Szabadtéri Színpadon, 16 éves korában pedig szerződött a szegedi Városi Színházhoz, mint "táncos boy és kardalos". 1941-ig játszott szülővárosában, majd vándorszínésznek állt. 1942-ben katonai behívóval előbb tábori színházba, majd az orosz frontra került. Végül hadifogságba esett, ahol tanácsra eltitkolta színészi mivoltát, helyette festőnek mondta magát és mivel jó érzéke volt hozzá, kiváló portrékat készített orosz fogvatartóiról. Kilenc hónap után tért haza, ezt követően évekig vándorszínészként járta az országot kisebb-nagyobb vidéki társulatokkal. 1949-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, később játszott a Fővárosi Operettszínházban is. Saját bevallása szerint pályafutása legszebb tizenkét évét a Petőfi Színházban töltötte, ahol több mint kétszázszor alakíthatta Bicska Maxit a Koldusoperában. 1964-ben csatlakozott a Nemzeti Színházhoz, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Egészen haláláig hű maradt a teátrumhoz, amely 2000-től már a Pesti Magyar Színház nevet viselte. Hivatásával kapcsolatban így vallott: „az a színész, aki este hét és tíz óra között elhiszi magáról, hogy Anglia királya, az nem normális. De ha nem hiszi el, akkor rossz színész.” Filmekben is gyakran feltűnt, többek között olyan alkotásokban láthattuk, mint A dunai hajós, az Egri csillagok vagy A gyertyák csonkig égnek. Művészetét 1958-ban és 1962-ben Jászai Mari-díjjal, 1985-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2000-ben a Nemzet Színésze lett. Agárdy Gábor nem csak a színészetben jeleskedett, egy egészen más területen, az ikonfestészetben is elismerést vívott ki magának. A festészettel gyermekkorában, egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba. 6 éves korában labdával berúgta Erdélyi Mihály festőművész ablakát, aki megrovás helyett inkább szárnyai alá vette a fiút, és tanítani kezdte. Az ikonok iránti rajongása akkor kezdődött, amikor Bulgáriában az Egri csillagokat forgatták. Egy óriási jégeső az egész stábot bekergette egy szófiai templomba, ahol a látottak olyan hatással voltak a színészre, hogy ott azonnal elhatározta, mielőbb kipróbálja az ikonfestést. Bár hobbinak indult, idővel egyre inkább elmélyült a technikában, és elszántságának köszönhetően az ikonfestészet egyik hazai kiválósága lett. Műveit több önálló kiállításon is bemutatták, amelyek közül néhány megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, az oroszországi Danyilov Kolostorban, sőt a Vatikánban is. A legtöbb alkotása mégis szeretett Király utcai otthonának falait díszíti, amiről a színész felesége, Rácz Boriska balettművész így mesélt 2012-ben: „tele van a lakás a férjem munkáival, hiszen nemcsak ikonokat festett, de szinte mindenben kipróbálta magát. Ezért is szoktam azt mondani, hogy bár lassan hat éve elment, az otthonunk minden négyzetcentimétere annyira őt idézi, hogy ettől állandóan jelen van.” Boriska és Gábor 1961-ben költözött friss házasként az 1910-es évek elején épült bérház harmadik emeletére. Az ÓVÁS! Egyesület gyűjtéséből tudhatjuk, hogy a műtermes bérházat beczkói Bíró Károly építőmester és fia, beczkói Bíró Gyula építész tervezték és feltételezhetően a kivitelezés is közös munka volt. A Király és Csengery utcára néző manzárdtetős sarokház homlokzati felületét az ablakok alatt stilizált életfamotívum díszíti, valamint a zárterkélyek alatt számos azték hatású szobrot is felfedezhetünk. Egykor szinte a teljes mezzaninszintet egyterű, hatalmas műhely foglalta el. A Hungaricana adatbázisban található, 1911-ben készült tervek szerint pedig óriási kávéház is működött az épületben. A komfortos-cselédszobás lakásokba lifttel lehetett feljutni. Agárdy Gábor emlékét a ház falán bronzból és gránitból készült domborműves emléktábla őrzi.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Németh Edina

Kik kötődnek a helyhez