Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Király utca 76.

1068 Budapest, Király utca 76.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„Pesten kezdődött...!” – Kabos Gyula a Király utcában 80 éve, 1941 október 6-án hunyt ki a hazai hangosfilm felejthetetlen csillaga, Kabos Gyula. A ’30-as években szinte nem volt magyar film Kabos nélkül: bármennyire aprócska szerepet is alakított, zseniális játékával emlékezetes figurát faragott belőle. Tiszteletére 2002-ben avattak emléktáblát egykori otthonának falán, a Király utca 76. szám alatti épületen. A nagy nevettetőként híressé vált színész Kann Gyula néven jött a világra 1887. március 19-én, egy szerény körülmények között élő pesti zsidó család negyedik gyermekeként. Három nővére volt, majd később két öccse is született. A népes família a századforduló tájékán költözött korábbi otthonából, a Felsőerdősor utca 15-ből a Király utca 76. szám alatt álló bérházba. Bár szülei könyvelőnek szánták, még az atyai pofonok sem tudták eltántorítani a színészi pályától. A kereskedelmi iskola mellett a színitanodába is eljárt, majd vidékre szökött és segédszínésznek állt. Valódi színészi pályafutása Szabadkán kezdődött, majd később Nagyváradon már a Szigligeti Színház sztárjaként ünnepelték. Budapestre visszatérve számos fővárosi színházban – így a szülői házzal szemben lévő Király Színházban is – játszott, hatalmas sikert aratva. Ekkoriban, 1913-ban a Király utca 87-ben bérelt szobát. 1919-ben feleségül vette a hadiözvegy Puhalag Máriát, akinek ekkor már volt egy nyolcéves kislánya, Gabriella. A menyegzőt követő évben megszületett közös gyermekük, István György. Bár színészként jól keresett, merész vállalkozásai rendre kudarcba fulladtak: 1918-ban sikertelenül próbált Nagyváradon színházat nyitni, majd 1929-ben a csődbe jutott Operettszínház igazgatója lett, azonban nem sikerült a Fővárosi Művész Színházra átkeresztelt teátrumot felvirágoztatnia. Adósságai miatt Kabos és neje kénytelenek voltak eladni elegáns négyszobás lakásukat, és gyermekeikkel együtt egy szerényebb otthonba költözni a Dessewffy utcába. Az 1930-as években, a hazai hangosfilm-gyártás kezdetén a filmszerepek újabb lehetőséget hoztak számára – olyan produkciókban vált alakja halhatatlanná, mint a Hyppolit, a lakáj, vagy a Meseautó. A második világháború viszontagságai elől menekülve, valamint annak reményében, hogy külföldön pénzt csinál, feleségével 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol „Magyarország Charlie Chaplinjeként” üdvözölték. Jól beszélt angolul, de sajátos humorával az amerikai színpadon nem tudott érvényesülni. Kisebb szerepeket játszott, Brooklynban és a Broadwayen készült fellépni, mikor a próbák alatt többször rosszul lett. Az orvos tanácsának ellenszegülve továbbra is színpadra lépett, míg végül tüdőgyulladással kórházba került. 1941. október 6-án, 54 éves korában hunyt el New Yorkban. Kabos Gyula amellett, hogy szenvedéllyel dohányzott és a kávé rabja volt, tornászként is megállta a helyét, autót vezetett, az ínyenc falatok helyett pedig nagyobb örömét lelte egy jó könyvben. Magát inkább szomorú embernek vallotta, de kötelességének érezte, hogy a körülötte lévőket mindig megnevettesse. Rögtönzött poénjaival, leleményes szójátékaival szórakoztatta a közönséget a színpadon és a filmvásznon, színészi ambíciói azonban túlszárnyaltak az egyszerű komédián: „Nemcsak felületesen nevettetni, hanem mély, igaz emberi érzéseket szólaltatni meg a színpadon: ez minden vágyam. Furcsa, tragikus orosz figurákra gondolok leginkább, melyeket az orosz klasszikus írók keltenek életre, és amelyek a legközelebb állnak hozzám.” Kabos Gyula gyermekkori otthona, a Király utca 76. szám alatt álló háromemeletes bérház az építész Jahn József számára és az ő tervei alapján épült 1892-ben. „A Király utcai oldal földszintjére boltokat, a két utcai rész emeleteire nagypolgári: 5–6 szoba + cselédszobás, fürdőszobás lakásokat tervezett, míg az udvar hátsó traktusában lévő bérlemények fürdő nélküli kétszoba-konyhás beosztást mutatnak. Jahn két lépcsőházzal és reneszánsz formaelemekből építkező loggiákkal váltotta ki az egyhangú körfolyosót. Az eredmény egy szép és világos udvar” – írta a Budapest folyóirat 2017/1. száma. A ház lakója volt később a Nobel-díjas fizikus, Wigner Jenő is.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez