Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Hűvösvölgyi út 85.

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 85.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

A színpad és az otthon dívája – Márkus Emília hűvösvölgyi villája A II. kerületi Hűvösvölgyi út 85. szám alatt álló épület „az otthon művésznőjeként” is magasztalt Márkus Emília fényűző villájaként épült 1912-ben. A színművésznő 1949-ben bekövetkezett halála után az egykori pompás otthont felosztották, a lakosztályokat bérlakásokká alakították, előcsarnokába pedig pártok költöztek be. Napjainkban az épület a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hűvösvölgyi fiókkönyvtárának ad otthont. A Nemzeti Színház „szőke csodája”, Márkus Emília szombathelyi származású színművésznő hetedik gyermekként, kalandos körülmények között jött a napvilágra 1860 szeptemberében, ugyanis a születését követő órákban leégett az otthonukként szolgáló Batthyány-malom. A kilenctagú család az édesanya testvéréhez, az ügyvéd és igazságügyi miniszter Horváth Boldizsárhoz menekült, aki később félárván maradt négy gyermekének gondozását is Emília édesanyjára bízta. A kis Emília egyévesen került fel Pestre, ahol nem csak játszótársakkal körbevéve cseperedett fel, de a tekintélyes nagybácsi pozíciójának köszönhetően sok korabeli híresség is megfordult otthonukban, akiket elbűvölt a kislány korán megmutatkozó tehetsége. Szülei zárdában taníttatták, komoly neveltetést szánva lányuknak, aki azonban nem volt hajlandó feladni színészi ambícióit, így 12 évesen eltanácsolták. Nagybátyja befolyásának köszönhetően viszont teljesülhetett az álma: Paulay Ede felvette a Színi Tanodába, 15 évesen pedig már a színpadon bizonyíthatott. Mindössze 17 éves volt, mikor a Nemzeti Színház szerződtette, ahol Júliaként debütált, hatalmas sikert aratva. A színház ünnepelt csillaga 22 évesen hozzáment Pulszky Károly művészettörténészhez. Pazar műkincsekkel berendezett otthonuk élénk társasági életnek volt színtere, ám férje drága gyűjtőszenvedélye végül súlyos adósságba sodorta a családot. Pulszky öngyilkosságba menekült, a megözvegyült színésznő pedig két lányával, Tesszával és Romolával pénz és lakás nélkül maradt. Ebből a nehéz időszakból színházi elismertségének, valamint 11 évvel fiatalabb szerelmének, Andor Oszkárnak köszönhetően keveredett ki. Márkus Emília – bár a legjobban fizetett magyar színésznőnek számított akkoriban – nem bánt jól a pénzzel. Hamarosan azonban a filmvásznon is meghódította a közönséget, többek között az első magyar némafilm, A táncz főszerepében. Végül elég vagyonra tett szert, hogy 1912-ben fényűző villát építtessen magának és családjának Budán, amely nem csak a társadalom elitjének találkahelyeként, de később a második világháború alatt a menedékre szorulók búvóhelyeként szolgált. A római Campagno stílusát idéző, hatalmas parkkal körbevett hűvösvölgyi villát Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervezte – tudható meg a Magyarország híres villái című kiadványból. A kőoroszlánokkal őrzött bejárat oszlopokkal szegélyezett, márványpadlós előcsarnokba vezetett. A Napóleon császársága alatt született, monumentális és fényűző empire stílus a színésznő villájának berendezésében is megmutatkozott: „Csupa finomság, előkelő művészet e ragyogó otthonnak minden egyes zúga. Az előcsarnokból egy nagy fekete tölgyfalépcső vezet fel az emelet karzatára, a hol a nagy művésznő otthoni próbáit szokta tartani. Széjjelnézünk. Három fekete faragott velenczei láda szolgáltatja az ülőhelyet s a sarokból egy ezüsttözött hintaló kaczérkodik velünk; a firenzei Viscontiaké volt a XVI. században” – vezet végig a díva kifinomult stílusát tükröző otthonán a Vasárnapi Ujság 191/28. száma – „A zongoraszobában megmutat nekünk egy csodaszép ó-kastiliai függönyt, a melynek párját a Louvreban őrzik. Pulszky örökéből maradt a nagy művésznőre a horribilis értékű függöny és az ő nagy művészi érzéke stílszerűen helyezte azt el gyönyörű otthonában. A szalon renaissance kandallóján egy eredeti nagyértékű Donatello fejben gyönyörködünk, de e műkincsen kívül a kanapé felett megpillantunk egy csodaszép olajfestményt, Tizian fehér kutyáját.” A színésznő otthonának büszkesége volt saját „földi paradicsoma”, a pálmákkal, azáleákkal és liliomokkal beültetett télikert. A pincéből, földszintből, emeletből és tetőtérből álló épületen 1930-ban végeztetett el egy rég tervbe vett felújítást, bővítést.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez