Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Hunyadi tér 10.

1067 Budapest, Hunyadi tér 10.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Kettős önarcképek egy Hunyadi téri padlásszobából Az 1880-as évek végén Léderer Ede építészmérnök egy három és fél emeletes bérpalotát álmodott a Hunyadi tér északkeleti oldalán található telekre. 1889-re el is készült a Hunyadi-udvar névre keresztelt, francia neoreneszánsz stílusú épület, amely később a hátsó udvarban egy három emelet magas melléképülettel bővült. A kerékvetős kapualjon át lovas kocsival is be lehetett hajtani, a jobb oldali szárny földszintjén még ma is megfigyelhetőek az egykori istálló nyomai. A Hunyadi tér 10. szám alatt álló bérpalotát a korszak egyik legnagyobb, legnépesebb lakóházaként tartották számon, az ÓVÁS! honlapja szerint napjainkban kb. 80 lakás található benne. Érdekességként említi a Budapest100 kutatása, hogy már az eredeti terveken minden lakáshoz külön mellékhelyiség tartozott. Az építtető, Léderer Ede is itt élt nejével 1915-ben bekövetkezett haláláig, az első emeleti tágas, mintegy 190 négyzetméteres erkélyes lakás volt az otthonuk. 1925-ben Scheer Samu vásárolta meg a házat, amely aztán az új tulajdonos érdekeltségébe tartozó Solo Kereskedelmi Bank Rt. székhelyéül is szolgált. A ház leghíresebb lakója Derkovits Gyula festőművész volt, de itt élt Dohnányi Ernő zeneszerző is. Derkovits Gyula 1894. április 13-án született Szombathelyen egy asztalosmester fiaként, ő azonban a családi műhely helyett a művészetet választotta. Az első világháborúban önként jelentkezett katonának, a fronton szerzett sérülései miatt bal karja lebénult, a nagy hidegben pedig krónikus tüdőbajt kapott. Hadirokkantként 1916-ban Budapestre költözött, kezdetben a bátyjánál lakott. Rajziskolákban képezte magát, így ismerkedett meg az egyik modellel, Dombai Viktóriával, akit később feleségül vett. A fiatal pár 1917-től 1923-ig a Népszínház utca 18-ban lakott, ekkoriban születtek a festő első komolyabb művei. Önálló stílusa az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus mentén alakult ki. Első gyűjteményes kiállítása a Belvedere galériában nyílt meg, amely ugyan ismertté tette a nevét, az anyagi nélkülözés azonban végigkísérte a művész és felesége életét. Rövid Bécsi emigráció után hazatértek a fővárosba, ahol Huppert Ernő gyártulajdonos támogatásával egy Üllői úti lakást béreltek, később pedig Újpesten laktak a József utcában. Az 1920-as évek második felében az Ernst Múzeum állította ki a képeit, az elismerés azonban nem enyhítette az anyagi gondokat. 1928 novemberében költöztek a Hunyadi téri 10-be, egy mosókonyhából kialakított kis padláslakásba, amely a világítóudvarra nézett. Bár 1930-ban felajánlották neki a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, Derkovits kénytelen volt visszautasítani, mivel felesége lakhatását saját költségükön kellett volna finanszírozniuk. A szegény körülmények közt élő pár jelentős lakbértartozást halmozott fel – elkerülhetetlen sorsukat vetíti elő a művész Végzés című képe. A kilakoltatásra végül 1931 augusztusában került sor, Derkovits Gyulát hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ezután felesége testvérénél húzták meg magukat, majd miután 1933-ban a Vasút mentén című festményével elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíját, a Munkácsy Mihály utca 37. alatti tágasabb, szoba-konyhás lakásba költözhettek, ahol már olyan monumentális művek születtek, mint a Hídépítők című alkotása. A nélkülözésben legyengült festő 40 éves korában, 1934. június 18-án hunyt el felesége karjaiban. Derkovits Gyula nevét szülővárosában, Szombathelyen iskola, bevásárlóközpont és lakótelep is őrzi, Miskolcon pedig művésztelepet neveztek el róla. Egykori lakhelyén, a Hunyadi utca 10. szám alatti ház falán 1972-ben állítottak először emléktáblát, a jelenlegi márványtáblát 1994-ben avatták. Viszontagságos életükről felesége, Derkovits Gyuláné: Mi ketten című visszaemlékezésében írt, de beszédesen fejezi ki mindennapjaikat Derkovits Gyula számos kettős önarcképe, amelyeken a művész portréja mellett társának alakja is feltűnik, érzékletesen átadva az otthon meghitt, idilli légkörét szemben a zajos nagyváros forgatagával.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez