Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Honvéd utca 18.

1055 Budapest, Honvéd utca 18.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„...a jövőt úgy nézem, mint nyersanyagot, amiből valamit teremteni kell” Teller Ede, vagy ahogy világszerte ismerik, Edward Teller, atomfizikus, a „hidrogénbomba atyja” 1908. január 15-én született Budapesten. Bár szülőháza helyén ma már irodaház található a Kozma Ferenc és Kálmán Imre utca sarkán, későbbi lakhelyét emléktábla jelzi az V. kerületi Honvéd utca 18. szám alatt, mely 1913-tól volt a Teller család otthona. Ez az épület egyike azoknak a Palatinus házaknak, melyeket 1910-ben kezdett el építeni a Palatinus Építő és Idegenforgalmi Rt., és teljesen átformálta velük a városrész látképét. Az Adalékok Lipótváros történetéhez című könyv II. kötetének 1988-as kiadásában olvashatjuk, hogy az építész Vidor Emil volt, aki a késő eklektika és a szecesszió közötti átmenet sajátosságaival álmodta meg az épületet. A 6-8 szobás lakásokban külön személyzeti lakrészekkel, földszinti üzlethelyiségekkel, valamint négy telepített lifttel is gondoskodtak a bérlők kényelméről. Bár Ede csak diákkorában élt itt, a család 1950-ig bérelte a lakást. Édesanyja féltő természetével visszahúzódó gyermeket nevelt fiából, aki sokáig küzdött a közösségből kirekesztett élet nehézségeivel. Félénk, komoly természetének viszont a számok világa mindig megnyugvást nyújtott, és kivételes tehetsége a matematika területén egészen korán megmutatkozott, azonban magasan képzett, ügyvéd édesapja, Teller Miksa inkább vegyészmérnöki pályát javasolt fiának az ígéretesebb jövedelem érdekében. Megfogadva apja tanácsát, 1925-ben jeles eredménnyel érettségizett le a Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőjében (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola), majd beiratkozott a Királyi József Műegyetemre. Egy évvel később már Németországban folytatta tanulmányait, ahol kémiát és matematikát tanult, majd a kvantummechanika megismerése után inkább a fizika felé fordult. 1930-ban sikeresen megvédte disszertációját, így mindössze 22 évesen doktori címet kapott. Néhány európai kitérő után végül 1935-ben Amerikába emigrált, ahol a George Washington Egyetemen tanított több európai, köztük magyar tudóssal együtt, például Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel is. A magyarok csoportját „marslakók”-nak nevezték, ugyanis erős akcentusuk, emberfeletti értelmük, fura nyelvük és nevük miatt olyan érzést keltettek az emberekben, mintha nem is a Földről származnának. A magfúzió iránti érdeklődése is ekkoriban teljesedett ki, majd hosszú évek kísérletei vezettek el végül oda, hogy 1942-ben csatlakozott a Manhatten Projecten dolgozó csapathoz, ahol tudóstársaival (a terv támogatói között volt egyébként Szilárd Leó és Albert Einstein is) létrehozták az első hidrogénbombát a Los Alamos Tudományos Laboratóriumban, melynek Teller 1952-ig társigazgatója is volt. Teller Ede, akit sokan ellentmondásos személyiségnek tartanak politikai szerepvállalása és hidegháborús felelőssége miatt, az atomenergia békés felhasználásnak szorgalmazója volt. Mindvégig azt próbálta bebizonyítani, hogy a nukleáris energia békés célokra használható, ami megoldhatja a radiokatív hulladék kiiktatását, illetve hasznosítását. Kevesen tudják róla, hogy a reaktorok biztonságának egyik atyját is tisztelhetjük személyében. Teller végül 1990-ben tért haza újra Magyarországra, és ezután haláláig minden évben hazalátogatott. "Több mint ötven évig távol kellett maradnom szülőhazámtól. De amikor visszatértem, minden a régi volt: nem csak az épületek, de a hangulat, a szellemiség is. Nem tudom, mekkora szerepem volt abban, hogy ez a visszatérés megtörténhetett, de bevallom: büszkeséget éreztem…” - nyilatkozta hazatéréséről 1994-ben.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tüzes Gréta

Kik kötődnek a helyhez