- Lakóhely
Gyulai Pál utca 1.
1029 Budapest, Gyulai Pál utca 1.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Cholnoky Jenő és a Gyulai Pál utca 1. A Józsefváros Blaha Lujza tér és Astoria közötti részén, a Gyulai Pál utca 1. szám alatt található Mannó-bérházban élt egykor a kiváló magyar földrajztudós és tanár Cholnoky Jenő. A nemesi családban, 1870-ben született Cholnoky Jenő már gimnazistaként arról ábrándozott, hogy földrajzot fog tanulni. Ügyvéd édesapja azonban úgy látta, „a tanárok mind szegények”, ezért a csintalan, de eredményes középiskolás évek után a jóeszű Jenőt a mérnöki tudományok felé irányította. A fiatalember mérnöki diplomával a zsebében a Műegyetem Vízépítési tanszékén kezdett tanársegédként dolgozni, de a sorsa fordulatot tartogatott. 1894-ben megismerkedett a kor nagy földrajztudósával, az ismert Ázsia-kutató idősebb Lóczy Lajossal, aki maga mellé hívta az elkötelezett ifjút asszisztensnek. Két évvel később Cholnoky már Kínába mehetett tanulmányútra, ahol csaknem kétévnyi tartózkodás alatt megfigyelt és lerajzolt mindent, amit csak tudott. Megfigyelései, leírásai nem csak földrajzi, de hidrográfiai, mérnöki és néprajztudományi szempontból is értékesek. Nem ez volt azonban egyetlen távoli útja, 1912-ben Teleki Pállal közösen háromhónapos tanulmányutat tett az Egyesült Államokban. 1905-ben saját katedrát kapott a kolozsvári egyetemen, ahol 15 évig, a románok bevonulásáig tanított, ám akkor menekülnie kellett. Kolozsvári évei alatt a tanítás mellett Erdélynek szentelte figyelmét, részletes leírást készített természeti viszonyairól. Budapesten a két világháború között az MTA levelező tagja lett, majd a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető tanárként oktatta az ifjúságot és rengeteget dolgozott. Tudományos dolgozatainak, cikkeinek száma elérte a hétszázat, ötven könyvet írt, az ország számtalan pontján megtartott földrajz előadásainak száma ezres nagyságrendű. Életében háromszor nősült – mivel kétszer sajnálatos módon özvegységre jutott – és három gyermeke született. Béla fia híres botanikus, Tibor fia pedig Kossuth-díjas műegyetemi tanár lett. Leányát, Ilonát 1945-ben veszítette el. Cholnoky Jenő 1920-tól egészen 1950-ben bekövetkezett haláláig a VIII. kerületi Gyulai Pál utca 1. szám alatti bérház második udvarában, a második emeleten élt. Ez a hatalmas, historizáló épület, a Mannó család második bérháza a Rákóczi út 29., Gyulai Pál utca 1. és Stáhly utca 4. határolta telken áll. Az Urbface gyűjtése szerint a saroktelken korábban egy emeletes ház állt, amelynek udvarán Schwarz Vilmos építtető megrendelésére, Fischer Alajos és Hild Károly tervei alapján 1862-ben lepárlóműhely épült. Az udvar másik sarkában egy fényképész, Csonka Imre építtetett műtermet az 1860-as évek végén. Ezt a telket hatvanötezer forintért vásárolta meg 1875-ben dr. Mannó István jogász, nagykereskedő, majd 1894-ban gyermekeinek ajándékozta, akik lebontották az ott álló épületeket és új bérházat építtettek a telekre. Az 1896-ban elkészült hatalmas új épületben, amelyet P. Tóth András tervezett és testvére P. Tóth Sándor építőmester kivitelezett, 45 lakást és két udvart alakítottak ki. A Mannó család sokáig élt a házban, a lakcímadatok szerint 1941-ben az első emelet 1. sz. lakás után Mannó Szilárd magánzó fia, dr. Mannó István földbirtokos, a 2. sz. lakás után sógora dr. Morvay Jenő államtitkár fizetett lakbért. Ebben a házban élt Rákosi Szidi színésznő és színésznevelő is. A Budapest folyóirat 1975. júliusi számában Barkóczi Péter a Rákóczi út páratlan oldala című írásában így ír a Rákóczi út – Gyulai Pál utca és Stáhly utca által határolt házról: „A Macedóniából ideszármazott görög kereskedők, a „cincárok” egyikének: a Mannó családnak volt a háza. Ősüket, M. Demetert még 1802-ben vették fel a pesti polgárok közé. A mostani épületet P. Tóth András tervezte, két felső emeletét pedig a Csontvári képeket megmentő Gerlóczi Gedeon.” Az Urbface kiegészítő információi szerint 1927-ben a tetőt megbontották és az építész Gerlóczi tervei alapján, a Mannó-család megbízására két újabb emeletet építettek a meglévőkre. Cholnoky Jenő Veszprém szülötteként tágabb pátriája mellett szűkebb hazájának is jó ismerője, támogatója volt, nem véletlen, hogy Veszprémben városrész, lakótelep és iskola is őrzi hírét, szellemét. Budapesten egykori lakóházának falán bronz portréval kiegészített tábla őrzi emlékét, melyet az ELTE TTK, a Magyar Földrajzi Múzeum és a Fővárosi Önkormányzat állíttatott. A földrajztudós teste a Fiumei úti sírkertben lelt örök nyugalomra.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka