Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Frankel Leó út 21.

1023 Budapest, Frankel Leó út 21.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„...zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved” Áprily Lajos (1887-1967) és fia, a szintén költő Jékely Zoltán (1913-1982) emléktáblája a Margit hídhoz közel, az irgalmasrendi kórházzal szemben, a Frankel Leó út 21. sarki házának kapujában látható. Erdélyi származású költőnk csak felnőtt fejjel, 1929-ben költözött Kolozsvárról Budapestre és hozta magával a családját is. A Frankel Leó úti negyedik emeleti lakásba 1947-ben öltöztek, de ekkor Áprily már javarészt Szentgyörgypusztán, Visegrád melletti kis házukban töltötte idejét, a világtól elvonulva. A most Felhévíznek nevezett városrész, amely a területén lévő melegvizes forrásokról kapta nevét, egykor Buda önálló külvárosa volt Gézavására néven. Ide jártak gyógyulni a környék betegei, itt működött a középkori Buda legnagyobb kórháza a Szent Lélek Ispotály. Az Üstökös utca sarkán álló bérházépületben gyakran romlott el a rozoga lift, de hála a két tagból épült iker-jellegű épületnek, a dupla belső udvaron keresztül Jékelyék otthona a Dunapart felőli lifttel is megközelíthető volt. A négyszobás lakásról és a család életéről Lator László A csillagtorony lakója című írásának köszönhetően egészen személyes képet kaphatunk: „Ez a régi ház igazán nem volt úriasan elegáns, még kevésbé szép. De amikor végre eltűntek az állványok, nagy lépcsőházaival (a Frankel Leó utca felől is kettő volt, a 21-es és a 23-as kapu), régimódian magas emeleteivel, békebeli falaival megnyugtatóan szilárdnak, megnyugtatónak tetszett. Nagy volt a lakás is, kényelmét legfeljebb az rontotta, hogy többnyire több család, több generáció lakta. Az előidőktől sokáig Áprily Lajos volt a család feje. A nagy családnak olykor a négy szoba is kevés volt. Később egy ideig ott lakott Jékely fiának családja is.” Jékely Zoltán,a legidősebb fiú Áprilyék három gyermeke közül – családjának és barátainak csak Zsoli – bohém életformája szöges ellentéte volt apja szigorú protestáns felfogásának. Zsoli hajnalba nyúló nagy mulatozásokat, viccekkel, ugratásokkal tarkított esteket, ceremóniákat tartott a lakásban, ahol számos állandó vendég mellett számtalan alkalmi társ és „isteni donna” váltotta egymást az évek során. Jékely dolgozószobája éveken át az előszobából balra nyíló keskeny helyiség volt, ahol felesége és gyermekei, a családi élet nyüzsgése elől elbújhatott. A mindenféle tárggyal telezsúfolt, félreeső szoba otthonos fészek volt a költő számára. Ablaka az Üstökös utcára nézett, éppen a kórházra, ahol az utolsó magyar trubadúr végül 1982-ben meghalt, mert sokadik infarktusát már nem tudta kiheverni. A kéttagú bérházépület helyén egykor az 1868-ban épült Első Budai Kékfestő és Pamutnyomó Gyár állt.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Juhász Réka

Kik kötődnek a helyhez