- Lakóhely
Fővám tér 2–3.
1056 Budapest, Fővám tér 2–3.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
A Fővám téri „rokonok” „Itt lakom a Fővám téren s az erkélyem a Dunapartra nyílik. Gyönyörű kilátás. Szemben a Gellérthegy, a Gellért szálló, a Műegyetem nyugodt épülete, s ellátni egész Csepelig. A rádióoszlopok mint különös cérnaszálak feszítve a földtől az égen égő csillagig. De a legérdekesebb a nyüzsgő Dunapart, a piac. Már az első napsugár előtt megindul az élet. Kis hajók jönnek a partra, hordárok taligái mozdulnak meg, a kofák felnyitják a bódéikat s a nagy tér megelevenedik, virágok mezeje nyílik ki, s minden szezonban roppant hegyek a tavaszi salátától az őszi káposztahegyekig, minden évszak felküldi a maga terményeit a főváros szívébe. Szép és mozgalmas kép, látványosságnak is a legszebbek közül való, a mit a város mutat. Csak egy dolog bántja állandóan a szemem. A kofasátrak” – írta Móricz Zsigmond a Fővám tér 2–3. szám alatti otthonából nyíló kilátásról Az Est 1928. májusi számában. Az 1860-as évek végén Birly Ferenc megrendelésére, Diescher József építész tervei alapján épült klasszicista bérház negyedik emeleti lakásában tíz éven át, 1926 és 1936 között élt és alkotott az író. Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. A debreceni református kollégiumban töltött évek után Sárospatakra, később Kisújszállásra került. Az érettségi után egy évet élt Debrecenben, előbb református teológiát, majd jogot hallgatott, emellett részt vett a Debreceni Hírlap szerkesztésében. 1900-ban költözött Budapestre, ahol jogot és bölcsészetet tanult – Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel, Babits Mihállyal, Juhász Gyulával és Tóth Árpáddal is –, tanulmányait nem fejezte be. 1903-ban Az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett, a Kisfaludy Társaság megbízásából pedig népdalokat és népmeséket gyűjtött. Első írói sikerét az 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellájával érte el. Az első világháború alatt önkéntes haditudósítóként dolgozott, 1929 és 1933 között a Nyugat, 1939-től pedig a Kelet Népe szerkesztője volt. Móricz 1905-ben nősült meg, Holics Eugéniától, Jankától három lánya született: Lili, Virág és Gyöngyi. Házasságuk Janka 1925-ben elkövetett öngyilkosságával ért véget. Az író ezt követően, 1926-ban költözött lányaival a Fővám tér 2–3. szám alatti bérház negyedik emeletére, második felesége, Simonyi Mária színésznő lakásába. Az elegáns, ötszobás lakás méretei ellenére is szűkös volt, Mária édesanyja és nővére mellett szakácsné és szobalány is lakott velük. Móricz a legnagyobb, erkélyes szobában dolgozott, itt dívány, íróasztal, forgószék, ülőgarnitúra és kályha kapott helyet – valamint az anyósával közös ajtó elé egy nagy könyvespolc került. A Fővám téri lakásban töltött tíz év alatt jelent meg több száz cikke mellett a Rokonok, az Úri Muri és a Barbárok című kötete is. 1936-ban Móricz elvált Máriától, lányaival a Bartók Béla út 50. szám alatti házba költözött. Ebben az évben ismerkedett meg Littkey Erzsébettel, Csibével is, akit lányának fogadott. Móricz Zsigmond utolsó éveit Leányfalun töltötte, 1942. szeptember 5-én hunyt el.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes