Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Falk Miksa utca 18-20.

1055 Budapest, Falk Miksa utca 18-20.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Hajók és faliszőnyegek háza a Falk Miksa utcában Az V. kerületi Falk Miksa utca 18-20. szám alatt álló szecessziós bérház Pollák Ignác és neje megrendelésére épült. A terveket az Aranysas-udvar és a Napóleon-udvar megálmodója, Fodor Gyula készítette. Az 1911-es tervek szerint a korábban a helyszínen álló földszintes ház helyére egy öt lakóemeletes, két műtermet magában foglaló padlásszinttel megtoldott bérpalotát képzelt el. Az 1912-ben módosult tervek alapján az első emeleti lakásokat egybenyitva egy teljes emeletet elfoglaló nagypolgári rezidenciát hoztak létre. Ide költözött be az Atlantica Tengerhajózási Rt. vezérigazgatója, a frissen megözvegyült Polnay Jenő és négy gyermeke. Az emelet Falk Miksa utcai oldalán volt a játszószoba, négy gyerekszoba, egy nevelői szoba, egy hálószoba és egy kis ebédlő. A Stollár Béla utcai fronton három egymásba nyíló szalon, az udvar felőli oldalon nagy ebédlő és hall kapott helyet. A hátsó udvari részben konyhát és hét cselédszobát helyeztek el. A lakás ruhatárral és két fürdőszobával, központi fűtéssel és porszívó berendezéssel is rendelkezett. A második emeletet a társaság igazgatósága számára rendezték be, a harmadikon további irodák foglaltak helyet – tudható meg az énbudapestem.hu oldalról. Az Atlantica Tengerhajózási Rt. 1907-ben alakult – az 1930-as évek elejéig működő cég vontatógőzösein szolgált egy ideig József Attila is. A társaság egykori székházának híres lakója volt Ferenczy Noémi, a magyar gobelinművészet kiemelkedő alakja, akinek tiszteletére 1990-ben avattak emléktáblát a ház falán. Ferenczy Noémi művészcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot 1890. június 18-án, Szentendrén. Apja, Ferenczy Károly és anyja, Fialka Olga mindketten festők voltak. Ikertestvére, Béni szobrászként, bátyja, Valér pedig úgyszintén festőművészként vált ismertté. Hatéves korában a család Nagybányán telepedett le, a gyerekek az apjuk műhelyében gyakorolták a mesterséget, Ferenczy Károly azonban nem látott leányában különösebb fogékonyságot a művészetek iránt. Ruhatervezésre és szabászatra taníttatták, huszonegy esztendősen édesanyjával Párizsba utazott, ahol a divatszalonok mellett az iparművészeti múzeumba is látogatást tettek. Ferenczy Noémi alkotásvágya itt kapott szárnyra: elhatározta, hogy kitanulja a gobelinszövés technikáját, hogy aztán az alapokat felhasználva saját fantáziája szerint alkothasson. „Az én számomra a gobelin annyi, mint szónoknak a beszéd, az írónak a betű, a szobrásznak az agyag: én gobelinben tudom csak elmondani a mondanivalómat” – vallotta. Nem csupán a falikárpitszövés mestere, de megújítója is lett. Képeit először kartonra festette, majd a növényi festékkel maga által színezett gyapjúfonalakból a saját kezével szőtte meg munkáit – nem soronként, hanem alakonként. Párizsi tanulmányai után még sokáig Romániában élt, majd 1932-ben, édesanyja halálát követően költözött Budapestre. Eleinte a Deák Ferenc utca 23. szám alatt álló saroktornyos épület tetőterében bérelt szerény kis műtermet, amely azonban a II. világháború bombázásai alatt sérülést szenvedett. A háború után, élete utolsó éveiben a Falk Miksa utcai bérházban lelt otthonra. Szerzetesi puritánság és szigor jellemezte a befelé forduló művész dolgos mindennapjait: reggel hét körül már szövőszékénél ült, és egészen késő délutánig szinte megállás nélkül dolgozott. A Nyugat című lap így írt róla 1931-ben: “Ime egy másik álomlátó! Szintén a javából, sőt a legislegjavából való. De mennyire más! Nem eleven, nem izgatott, inkább fáradt, magábahullott, szintén jóságos, de sohasem mosolygós. Nagyon nyugodt, már nem is csodálkozó, akár a papnő, aki mindennap láthatja istenségeit. Ünnepélyes ő is, de ünnepeit nem rendezi, bennük él, mert nincs is egyéb világa, mint látományaié. Álmélkodását már alig érezzük, mozdulatai lassúk, kissé vének, fáradtak, lemondók: Ferenczy Noémi képzelete nem történésekben, hanem helyzetekben él. Kényszerű világából nincsen menekülés.” Ferenczy Noémi 1957. december 20-án hunyt el. Műhelyét, a Falk Miksa utca 18-20. padlásszintjén lévő 13-as számú lakást egykori tanítványa, Solti Gizella textilművész vette át, ahol 2015-ben bekövetkezett haláláig élt és dolgozott – többek között a mesterétől örökölt fonalakból. Az egykori Atlantica-székház napjainkban is kívül-belül pompás látványt nyújt: a Schneider József műhelyében készült impozáns kovácsoltvas kapu gazdagon díszített előtérbe vezet, amelynek falát élénk színű csempék, állat- és növénymotívumos stukkók és görög isteneket ábrázoló domborművek teszik mozgalmassá. A lépcsőház belső udvarra néző ólomüveg ablakai Róth Miksa munkáját dicsérik.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez