Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Erzsébet körút 23.

1073 Budapest, Erzsébet körút 23.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Budapesttől Brazíliáig – Egy világot járt polihisztor szülőháza az Erzsébet körúton A brazíliai Dona Emmában, a saját maga ültette fenyőfák alatt nyugszik az a magyar származású polihisztor, akinek a világ többek között a Micimackó latin fordítását is köszönheti. A szülőföldjétől távolra sodródott Lénárd Sándor Budapesten látta meg a napvilágot 1910. március 9-én egy nagy műveltségű filozófus, Lénárd Jenő és felesége, Hoffmann Ilona első gyermekeként. Életének kezdeti szakaszát családjával egy rokonuknál, az Erzsébet körút 23-ban töltötte, erre emlékezik a ház falán 2010-ben felavatott tábla. „Budapesten a Lénárd-családnak semmije sem volt, az öreg Emy nénit leszámítva. Akármit is hall az ember egy életen át az öreg nénikékről, be kell látni, hogy a miénk nagyon jóságos asszony volt” – írta Lénárd Sándor a családjának otthont adó kedves nagynéniről, aki az Erzsébet körút és a Wesselényi utca sarkán álló négyemeletes, historizáló stílusú bérházban lakott. A ház 1893-ban épült Sklenszky Ferenc megrendelésére, a kivitelezést Kerekes Antal végezte. A földszint utcafronti részén boltokat alakítottak ki, hátrébb raktárak, kamrák, valamint a házmester helyisége és konyha kapott helyet. A lakószinteken emeletenként négy lakás volt, amelyek előszobából, konyhából, fürdőszobából, tároló helyiségből és cselédszobából álltak. A házhoz istálló és kocsiszín is tartozott – tudható meg a Budapest100 oldaláról. Az egykor díszes homlokzat nyomait őrzik az első emelet félköríves ablakai, a második emelet erkélyeinek balusztrádjai, valamint az ablakok fölött megfigyelhető szemöldökgyámok és növényi motívumok. A Lénárd család 1913-tól már a Fasor 22-ben bérelt lakást, ekkor született meg Sándor húga, Johanna, majd az első világháború után öccse, Károly. A háborúban vagyonát vesztett család kénytelen volt feladni lakását, és ismét a nagynéninél húzták meg magukat, ekkor már az Andrássy út 27-ben. „Az Opera mellett lakott a nála idősebb Rudi bácsival. A lakás nagyon tágas volt két idős embernek, de arra már alkalmatlan, hogy egy unokahúgnak férjestül, két gyerekestül és szobalányostul együtt otthont adjon. Senki sem vetheti Emy néni szemére, hogy a gyerekeket és a szobalányt egy kis, sötét, egérjárta szobában helyezte el, ahol valamikor a jótékonysági vásárra félretett régi cipőket tárolták. Sosem tudtam meg, hol aludtak a szüleim. A dicső időkből származó, hasonló budapesti elbeszélésekből gondolom, hogy talán az ebédlőben, a földre vetett matracokon” – írta Lénárd Sándor. Lénárd Sándor tanulóéveiben jó latinos volt, sportolt, zongorázott, verseket írt és fordított. Az 1920-as években Bécsben járt gimnáziumba, majd a Bécsi Egyetem orvostudományi karára iratkozott be, de mellette a filozófiai tanulmányok is érdekelték. 1938-ban Rómába emigrált, ahol a Római Magyar Akadémia orvosa lett. Élményeit A római konyha című, esszéket és gasztrotörténetet is magában foglaló szakácskönyvében írta meg. Az 1950-es évek elején már Rio de Janeiróban tevékenykedett baleseti sebészként, szülészként és gyermekorvosként, mellette angolt, latint és matematikát tanított. Ekkoriban készítette el nyelvoktatási céllal a Micimackó latin fordítását. Végül Dona Emmában telepedett le családjával, az őserdő szélén lévő birtokán, ahol kertészkedéssel töltötte idejét. Az 1972-ben agyvérzésben elhunyt polihisztor mozgalmas életét a Völgy a világ végén című visszaemlékezése örökíti meg.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez