Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Erkel utca 20.

1092 Budapest, Erkel utca 20.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„Éljen hát az ő utcája! S a magyarnak "nagy pipája" Arany János, a magyar irodalom egyik legelismertebb és legmeghatározóbb alakja első budapesti otthonát – ahol 1860 és 1864 között élt – az egykor Három Pipa, ma Erkel névre hallgató utca és az Üllői út sarkán álló épületben rendezte be. Híres költőnk 1817-ben született Nagyszalontán, református család tizedik gyermekeként. Már egészen kiskorában hatalmas tudásra tett szert, egyes visszaemlékezések szerint csupán 4 éves volt, amikor megtanult írni és olvasni hamuba rajzolt betűk segítségével. Ercsey Juliannával 1840. november 19-én keltek egybe, házasságukból két gyermek született, 1841-ben Juliska, három évvel később pedig László. Arany irodalmi karriere a Kisfaludy Társaság pályázatára 1845-ben készített az Elveszett alkotmány című írásával kezdődött, az igazi sikert azonban az egy évvel később íródott Toldi hozta meg, mellyel nem csupán elismert költő lett, Petőfi Sándorral való ismeretségét is a műnek köszönhette. Az 1848-49-es forradalmat követően került Nagykőrösre, ahol kilenc éven át tanítóként dolgozott. Életének meghatározó pontja volt, amikor a Kisfaludy társaság 1860 júliusában megválasztotta igazgatójának, ekkor költözött a fővárosba. Első pesti lakhelye az Üllői út és a Három Pipa (ma Erkel utca) sarkán álló épület volt. A csendesnek cseppet sem nevezhető környék ekkor nagy átalakuláson ment keresztül, sorra építették az elegáns bérpalotákat, azonban a Széna térre (ma Kálvin tér) vezető utat még javában a kereskedők hangosan nyikorgó szekerei uralták. Véletlen, mégis talán sorsszerű egybeesés, hogy a lakással szemközti épületben alapította meg Kisfaludy Károly az Aurora-kört, mely előfutára volt a végül Kisfaludyról elnevezett irodalmi társaságnak. Sőt, egy ideig az is felmerült, hogy az utca nevét Három Pipáról Kisfaludyra változtatják, ennek a tervnek köszönhetően született meg Arany János tollából A Három-pipa utca című vers. „Ez egy 4 jó szobás szállás, de baj az, hogy a központtól kissé távol, hogy második emelet, hogy biztos padlás nincs, s ami fő, hogy többnyire oly nép lakja, mely ököllel szokta ügyes-bajos dolgát igazítani egymást közt” – írta a lakásról Arany a Tompa Mihálynak címzett 1861. augusztus 25-i levélben. Bár szerettek volna mihamarabb új helyre költözni, végül 4 évet töltöttek el az Erkel utca 20-ban. A második emeleti lakás – az Arany család mellett – a Szépirodalmi Figyelő (1860–1862), majd a Koszorú (1863–1865) szerkesztőségének is otthont adott. Végül 1864-ben a néhány perc sétára lévő Üllői út 7-be költöztek át. Arany János itt töltött éveinek emlékét az Erkel utca felöli homlokzaton egy 1925-ben állított emléktábla őrzi. A három-pipa utca Kisfaludy egy pipáról Monda elmés pipadalt: Illő, hogy e "három pipa" Nyujtson érte diadalt. Éljen hát az ő utcája! S a magyarnak "nagy pipája" (Mint a régi példa jár), Legyen egyszer tömve már

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Fenyővári Bernadett

Kik kötődnek a helyhez