Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Dísz tér 10.

1014 Budapest, Dísz tér 10.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„Ez igen, ez otthon!” Feszty Masa festőművész (1895–1979) életének 84 éve alatt kis híján tucatnyi helyen élt itthon és külföldön, de Bajza utcai szülőházán kívül csak azt a várbeli lakását tekintette igazi otthonának, amely a Dísz tér 10. számú ház Tóth Árpád sétány felé eső szárnyában volt. A Bajza utcai ház, vagy inkább – ahogy a Budapest folyóiratban 1978-ban megjelent visszaemlékezésében nevezte – „mesebeli kis velencei palazzo, idevarázsolva a Canale Grandéból” kislányként rendkívül mély benyomást tett rá különböző színű szobáival, minden ajtón más-más kilincsével, kőkandallójával, faragott reneszánsz székeivel. Itt töltötte első tizenkét évét szintén festőművész szüleivel, Feszty Árpáddal és Jókai Rózával, Jókai Mór fogadott lányával, valamint „száz vérbelinél is jobb, bájosabb, szeretőbb” nagyapjával, akinek dolgozószobájába csak neki volt bármikor szabad bejárása. A gyermekkor idilli hangulatát Jókai második házassága és öt évvel később bekövetkezett halála törte meg. A család a Damjanich utcába költözött, majd miután az apja is elhunyt, Feszty Masa édesanyjával két évet Münchenben töltött, ahol a budapesti Iparművészeti Főiskola után festőtudását tovább tökéletesítette. Hazatérése után az Ilka utcában laktak. 1922-ben az Ernst Múzeumban volt az első kiállítása, ezután lehetősége nyílt arra, hogy megvalósítsa gyermekkori vágyát és Firenzében töltsön néhány évet. Újra Budapestre visszatérve a Keleti Károly, azután a Semmelweis utcába költöztek, édesanyja itt 1936-ban egy tragikus tűzeset áldozata lett, aminek következtében Feszty Masa teljesen összeomlott és egy évre kórházba is került. Ezután költözött a Várba, a Tóth Árpád sétányra. „Ez igen, ez otthon! A négyszáz éves ház, a bolt-ívek, a rácsos ablakok, a kilátás a budai hegyekre! Ide, ebbe a milieu-be illenek a régi székek, bútorok, az a kevés, ami az évek során megmaradt. (…) Negyven év óta ez az én munkára ihlető otthonom” – írta 1978-ban. De nemcsak a lakását, hanem az egész Várat az otthonának érezte, nagyra értékelve annak történelmi hangulatát. Legutolsó időszakát Ózd mellett, Domaházán töltötte, ahová Nagy János plébános hívta meg, hogy Szent Erzsébet alakját egy triptichon formájában megfesse. Feszty Masa 1930-ban alkotta meg első jelentősebb egyházi témájú művét, amellyel nagy sikert aratott, és templomoktól, szerzetesrendektől rengeteg megrendelést kapott. Édesanyja halála után még inkább a vallásos témák felé fordult, emiatt a második világháború után műveit egyéni kiállításon nem mutathatta be, csak csoportos tárlatokon szerepelt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban. A Dísz tér 10. alatti egyemeletes barokk lakóház egy középkori épület helyén, annak kapualját felhasználva épült a 18. század elején. A Bástya, ma Tóth Árpád sétányra néző hátsó szárny csak 1760, a déli rész függőfolyosója pedig 1820 körül készült el – tudhatjuk meg a budai Vár helytörténeti és építészeti emlékeit összefoglaló, a Budapesti Történeti Múzeum és az MTA által készített internetes adatbázisból. 1928-ban a ház a Márffy-család tulajdonába került, és öt évvel később Márffy Ödön át is építtette, amihez a terveket ifj. Szepessy Sándor készítette. A második világháborúban, Budapest ostroma során az épület súlyosan megsérült, a Tóth Árpád sétányra néző hátsó homlokzat teljesen meg is semmisült. 1949–1950 folyamán állították helyre Hell Géza tervei alapján.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Pesti Monika

Kik kötődnek a helyhez