- Szülőház
Deák Ferenc utca 15.
1028 Budapest, Deák Ferenc utca 15.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
„… mert nincsen olyan része Budapestnek, ami a számomra ne volna az ifjúság” Szerb Antal, a híres író és irodalomtörténész 1902-ben született értelmiségi család gyermekeként az ötödik kerületi Deák Ferenc utca 15. szám alatt. A mai épület elődje, a kétemeletes Malits ház első átalakításán 1863-ban esett át, majd két évvel később ismét megújult Hild Károly tervei alapján. Az épületet végül 1899-ben lebontották, helyére négyemeletes, historizáló bérházat emeltek Örömy József elképzelései szerint. A század elején a ház lakói szinte kivétel nélkül a középosztályhoz tartoztak, akadt köztük, ügyvéd, udvari tanácsos, országgyűlési képviselő, orvos, sőt, később itt élt Elek Ilona, az első hazai női olimpiai bajnok is, akinek emléktábláját 2011-ben avatták fel. Az épület legmeghatározóbb rekonstrukciója 2003-ban volt, ekkor a homlokzat mellett a belső terek is teljesen megújultak: a földszinten vendéglátóegységek és konferenciatermek kaptak helyet, az emeleten pedig modern irodákat alakítottak ki. Az épület 2004 óta a Deák Palota nevet viseli, jelenleg itt működik a litván nagykövetség is. Szerb Antal gyakran utazott, tanulmányainak és munkájának köszönhetően megjárta Grazot, Londont, és Párizst is, azonban mindig visszatért Magyarországra, „… mert nincsen olyan része Budapestnek, ami a számomra ne volna az ifjúság” – írta a Budapesti Kalauz marslakók számára című művében. Hazatérésekor meghatározó lakhellyé vált számára a pasaréti Torockó utca, ahol második feleségével, Bálint Klárával élt. Az itt található lakás falai tanúskodnak a két leghíresebb regényének – a Pendragon legenda és az Utas és holdvilág – születéséről. Ezt követően a budai hegyek között elterülő Hidegkúti úton egy villa felső emeletére költöztek, négyszobás, teraszos lakásba. Az író előszeretettel járta a környékbeli hegyeket, ezeket a sétákat utolsó levelei egyikében keserédes sorokban eleveníti fel.Szerb Antal ebből az otthonából vonult be 1944-ben munkaszolgálatra, sajnos azonban haza már nem térhetett.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Fenyővári Bernadett