Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Cházár András utca 5.

1146 Budapest, Cházár András utca 5.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Kőoroszlán a Cházár András utcában Két méter magas oroszlánszobor őrzi Rákos Manó kőfaragó és iparművész egykori, Cházár András utca 5. szám alatti otthonának és műhelyének bejáratát. Az 1872-ben született Rákos ipari rajz szakot végzett, olyan mesterektől sajátíthatta el a szobrászmesterséget, mint Szász Gyula és Verán József. Ezt követően Bécsben és Münchenben tökéletesítette tovább tudását, francia és olasz tanulmányútja után pedig az Egyesült Államokban is tapasztalatot szerzett, részt vett az 1893-as chicagói világkiállítás előkészítésében. Hazatérése után feleségül vette Rosenberg Matildot, két gyerekük született, Pál és Erzsébet – mindketten iparművészek lettek. Rákos 1894-ben megnyitotta saját műhelyét Budapesten, „készít mindennemű gipsz-, kő-, műkő-, stuccatur-, rabitz- és műmárvány-munkákat. Ajánl, mint különlegességet, stuccomenyezeteket” – olvasható a Magyar Kő- és Márványújság 1911-es számának hirdetései között. Egyre több megrendelést kapott, nevéhez kapcsolódnak az 1896-os millenniumi ünnepségek Ezredéves Kiállításának épületszobrászati feladatai, a századfordulót követően pedig a főváros szecessziós építészetének megkerülhetetlen alakja lett. Együtt dolgozott Quittner Zsigmond, Lajta Béla, Sterk Izidor, Vágó László, Sebestyén Artúr és Málnai Béla építészekkel. Rákos Manó készítette a Gellért Fürdő, a Katona József Színház, a József Attila Gimnázium, a Hermes-udvar homlokzatát díszítő szobrokat, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank belső ornamentikáját, a Vidor-villa növénymotívumait, szerepet vállalt a Miskolci Nemzeti Színház felújításában, a Hősök temploma kialakításában. Az 1900-as évek elejére Rákos kinőtte a Rottenbiller utca 13. szám alatti műhelyét, 1907-ben a mai Cházár András utca 5. (akkor Bálint utca 9.) szám alatt építtetett villát. A bécsi szecesszió és német Jugendstil jegyeit viselő egyemeletes, felvonós ház terveit Otto Wagner tanítványa, Franz Matouschek készítette. A nyolcszobás házhoz egy raktár és egy hatalmas műterem is csatlakozott – amit Rákos Valkó Lászlóval közösen használt –, olvasható a Zuglói Lapok 2018. júniusi számában. A XX. század végéig adott otthont a Rákos családnak a geometrikus mintákkal gazdagon díszített villa, amit egy meghökkentő méretű kőoroszlán őriz. A másfél méteres talapzaton ülő, két méter magas szobor eredetét perig fajuló vita övezte, az esetről az Esti Kurír 1929-es száma is beszámolt: „Rákos Manó bízásából Maugsch Gyula szobrászművész készítette az Ezredes-uton lévő Állami autóüzem Hősök-emlékművét, amely egy hatalmas ülő oroszlánt ábrázol. Az emlékmű oldalán Maugsch–Rákos névjegyzés látható. Rákos Manó erről az őrtálló oroszlánról másodpéldányt készített, s azt kiállította a Kézműipari kiállításon, azonban az állatszoborra csak a saját nevét jegyezte. […] A bíróság szerzői jogbitorlás címen 20 pengő pénzbírsággal sújtotta Rákos Manót és kötelezte 150 pengő kár megfizetésére, ugyanekkor elrendelte az öntő-minta elkobzását.”

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes

Kik kötődnek a helyhez