Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Belgrád rakpart 24.

1056 Budapest, Belgrád rakpart 24.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

„Sánta dervis” a rakparton A Belgrád rakpart 24. szám alatti háromemeletes, szecessziós bérház második emeleti lakásában élt a XIX. század egyik legismertebb magyar tudósa, Vámbéry Ármin. Az 1832-ben, Szentgyörgyön született Vámbéry 12 éves korában szabóinasnak, majd házitanítónak állt, azonban hamar kitűnt eszével, így barátai, pártfogói támogatásával folytathatta középiskolai tanulmányait. Tizenhat éves korára autodidakta módon megtanult latinul, franciául, németül, angolul, oroszul, szerbül, emellett több skandináv nyelvet is ismert. A Piarista Gimnáziumban töltött évek után fordult a török nyelv és kultúra felé, 1857-ben pedig Eötvös József báró támogatásával négy évet töltött Konstantinápolyban, tudományos munkássága ekkor vette kezdetét. 1861-ben már az MTA támogatásával utazott Közép-Ázsiába, hogy felkutassa a magyar őshazát. A gyerekkora óta sántító Vámbéry az álcázás mestere volt, Rasid Effendi néven, dervisruhát öltve tanulmányozta a Török Birodalomtól keletre élő népek életét. Nagy jelentőségű Közép-Ázsia földrajza és néprajza, valamint a török filológia területén végzett munkássága – a magyar nyelv török eredetét vallotta. 1865 és 1904 között a keleti nyelvek tanára volt a pesti (1873-tól budapesti) tudományegyetemen, itt alapította meg a világ első turkológiai tanszékét, emellett aktív szerepet vállalt a Magyar Földrajzi Társaság létrehozásában. Utazásainak és írói tevékenységének köszönhetően nemzetközileg elismert orientalista lett, tanácsait gyakran kérte ki a török és az angol kormány, a Royal Geographical Society pedig tagjai közé választotta. „Lord Curzon of Keddlestone India alkirálya látogatta meg Vámbéryt, aki akkor betegen feküdt. A régimódi gangos lakás nem volt összkomfortos és Vámbéry egy éjjel meghűlt. Lord Curzon azonnal értesítette Viktória királynőt, hogy Vámbérynek jó felszerelésű lakásra volna szüksége. A királynő méltányolta alkirályának javaslatát és Vámbérynek évi kétszáz arany fontot utalt ki házbérre. Így a takarékos tudós kénytelen volt ócska bútoraival a rakpart újonnan épült 24. számú ház II. emeleti óriási méretű ötszobás lakásába költözni. A házban lift nem volt, és amikor az öreg urat a lépcsőházban felkísértem, testi erejére büszkén hivatkozva így szólt: Nekem nem kell lift. Nem is tudom, van-e még egy ilyen erős ember a világon!” – olvasható a szintén orientalista Germanus Gyula visszaemlékezése a Magyar Nemzet 1966-os számában. Vámbéry haláláig, 1913-ig élt a Belgrád rakpart (az egykori Ferenc József sétány) 24. szám alatti szecessziós bérházban. A Heinrich Alajos megrendelésére, Riva József tervei alapján épült ház 1930-ban a Német Birodalmi Kincstár tulajdonába került, egy évtizeddel később pedig a Belügyminisztérium részére alakították át az irodákat – derül ki a Budapest100 kutatásából. A XX. század második felében több egyesületnek és szövetségnek adott otthont, többek között a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének, 1956-ban az Országos Nemzeti Segély központja működött az épületben, később pedig a Független Kisgazdapárt székháza volt.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes

Kik kötődnek a helyhez