- Lakóhely
Bécsi út 98.
1034 Budapest, Bécsi út 98.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Izmusok a Bécsi úton Konstruktivizmus, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus és szürrealizmus keveredett, kiegészítve egy kis maximalizmussal, a közismert avantgárd író, műfordító, Kassák Lajos munkásságában, aki 1954 és 1967 között Óbudán, a Bécsi út 98. szám alatti bérház második emeletén élt és alkotott. Kassák 1887-ben született Érsekújváron. 12 éves korában félbehagyta a tanulmányait, lakatosinasnak állt, 1904-ben pedig a fővárosba költözött. Vasmunkásként dolgozott Angyalföldön, a szakszervezeti sztrájkok állandó részvevője volt, emiatt többször is elbocsátották. Kassák irodalmi munkássága az 1910-es évek elején kezdődött. Nem szűnő lelkesedéssel alkotott, a versek mellett novellákat, regényeket, cikkeket és naplót is írt, fordított, de a képzőművészet, a festészet is közel állt hozzá, sőt még bútorokat is tervezett óbudai otthonába. Nevéhez több folyóirat, többek között A Tett, a Ma, az 1920-as években pedig a Dokumentum és a Munka alapítása fűződik. A második világháború után aktív szerepet vállalt az Új Idők és a Kortárs című lapok szerkesztésében is. A zavaros szerelmi életéről elhíresült költő második feleségével, Kárpáti Klárával 1946-ban házasodott össze. 1954-ben együtt költöztek a Bécsi út 98. szám alatti bérház második emeleti lakásába. A korábban Békásmegyeren, „magányosságban” töltött évek után az óbudai lakás fordulópontot jelentett Kassák életében, élvezte a lakást, a gyerekek zsivajától zengő bérházat, a természetet. Bandi kutyájával nagyokat sétált a közeli Hármashatár-hegyen, horgászott a Dunában, és nap mint nap beült a Malomtó presszóba, ahol „nincs jazz, nincsenek „huligánok”, a déli órákban magamra hagyottan dolgozhatom valamelyik sarokasztalnál. Itt születik meg legtöbb költeményem, itt keresnek fel barátaim, hogy elvitatkozzunk a világ dolgairól. Ezen a se falu, se város földdarabon szeretnék maradni életem végéig" – írta Néhány prózai szó Óbudáról című művében. Otthona hamarosan a város megkerülhetetlen kulturális találkozóhelyévé vált, gyakran látta vendégül Nemes Nagy Ágnest, Lengyel Balázst, Vidor Miklóst, Mérei Ferencet, Borsos Miklóst, Bálint Endrét és Gyarmati Tihamért, sőt a dadaizmus jeles képviselője, Tristan Tzara is megfordult a Bécsi úton. Az itt töltött 13 év alatt született többek között Az izmusok története, a Vagyonom és fegyvertáram, A tölgyfa levelei, emellett a Szénaboglya címet viselő naplója is. Kassák 1967-ben bekövetkezett haláláig élt a Bécsi úton, az emlékét őrző táblát 1977-ben avatták fel. A Bécsi út 98. szám alatti bérház az 1940-es évek elején épült az Országos Társadalombiztosító Intézet lakásépítési akciója keretében. Dr. Székely Miklós A lakásügy állása Budapest székesfővárosban című, 1946-ban a Városi Szemlében megjelent tanulmányából kiderül, hogy a munkálatok 1943-ban kezdődtek meg, a háromemeletes bérházban egy egyszobás, öt kétszobás, hét kétszoba-hallos és nyolc háromszoba-hallos lakást alakítottak ki. A terveket a Fővárosi Közlöny 1942. augusztusi száma szerint Henny Ferenc készítette.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes