- Lakóhely
Báthory utca 22.
1054 Budapest, Báthory utca 22.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Matula növendék a Báthory utca 22-ből Talán nincs az országban olyan ember, aki ne ismerné Vitay Georginát, az Abigél copfos diáklányát. Bár több mint negyven év telt el a bemutató óta, ez a Szabó Magda regényéből készült tévésorozat nem öregedett meg, a mai fiatalok éppúgy lelkesednek érte, mint a korábbi generációk tagjai. A főhősnőt megformáló Szerencsi Éva emlékét a Báthory utca 22. szám alatt álló ház falán – mely a színésznő egykori lakhelye – tábla őrzi. Szerencsi Éva Budapesten látta meg a napvilágot, 1952. május 5-én. Gyermekként kifejezetten fiús volt, imádta a grundot, amely egy üres, füves telek volt a Fő utcában, közel az iskolájához. Tanítás után ott számháborúzott vagy épp rúgta a labdát társaival. Később arról ábrándozott, hogy balett-táncosnő lesz, de az Operaház prímabalerinája túlságosan izmosnak ítélte meg alkatát és eltanácsolta a pályától. Ezután az úszás felé vette az irányt, de hamar kiderült, hogy olimpiai bajnok sem válik belőle soha. A színészettel gimnazista korában került kapcsolatba, amikor jelentkezett a Pinceszínház felhívására, miszerint amatőr fiatalokat keresnek. Szerencsét próbált és fel is vették. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-ben diplomázott. Már tanulmányai alatt országos ismertségre tett szert a Bob hercegben nyújtott alakításával, de az igazi áttörést az Abigél hozta el számára. A tv-s szereplések mellett a József Attila Színház társulatának tagja volt, ahol szintén elhalmozták feladatokkal. Törékenysége, bájos babaarca naiva szerepekre predesztinálta, melyeket kezdetben örömmel alakított, később azonban egyre gyakrabban érezte úgy, hogy szeretné lerázni magáról ezt a skatulyát, szívesebben tündökölt volna karakterszerepekben. Erre a Miskolci Nemzeti Színházban adódott lehetősége, így gondolkodás nélkül átszerződött. Csupán egyetlen évadot töltött ott, mivel szeretett édesanyja Budapesthez kötötte és az állandó ingázás megviselte a színésznőt, így visszatért a fővárosba. Élete kedvezőtlen fordulatot vett, Szakácsi Sándorral való viharos házassága egy év után véget ért és a szerepek is kezdtek elmaradozni. Következő kapcsolata sem volt hosszú életű, de megszületett a legfontosabb ember az életében, a kisfia, Imre. Sokáig egyedül nevelte gyermekét, ezért egyre inkább frusztrálta, hogy elkerülik a színházi és filmes munkák. De soha nem panaszkodott, a nagy őzikeszemek és a kedves arc mögött egy igazán erős nő lakozott. Nyolc év magány után Pándi András, egy könyvkiadó első embere hódította meg szívét. Mivel a színésznőnek fontos volt, mit szól fia a házassághoz, a férfi Imitől kérte meg a kezét. A sors azonban nem adott sok időt a nehezen megtalált boldogsághoz. Mindössze hét évet tölthettek együtt, mert Éva szervezetét gyilkos kór támadta meg. Betegségét pont olyan méltósággal viselte, mint élete minden megpróbáltatását. A külvilág elől eltitkolta fájdalmát, bízott a gyógyulásban. Éppen első rendezésére készült a Ruttkai Éva Színházban, azonban a bemutatót már nem érte meg, három évnyi küzdelem után végül 2004. szeptember 6-án, 52 éves korában elhunyt. Egykori lakóhelye, az V. kerületi Báthory utca és a Vadász utca sarkán álló háromemeletes bérház első emeletén volt. Erős Erika műemléki szakmérnök kutatásai szerint és Budapest Főváros Levéltára adatai alapján Tószegi Freund Salamon építette. Az eredeti tervet 1895. június 12-én, a módosítását 1897. március 22-én hagyta jóvá a hatóság, használatbavételt 1896. november 7-én kapott. A homlokzat a módosított terveknek megfelelően - mindkét utca irányában 8-8 axissal - készült el. A terveken Hann József neve szerepel, az eredetieket még egy Reittner nevű műépítész is jegyezte. Az ingatlanról fellelhető legkorábbi írásos emlék egy birtokállási lap a Budapest Főváros Levéltára digitalizált anyagából a Hungaricana oldalán, mely szerint 1841. áprilisában Liedemann Rosa nevére került az ingatlan, aki egyébként a reformkori Pest egyik leggazdagabb kereskedőjének felesége volt. Az utolsó német színházban kitört 1889. december 20-ai tűzvészről szóló tudósításhoz a korabeli sajtófotós egy képet is készített, így nyomtatott formában is látható egy fotó, amely a tűzkárt szenvedett színházépület mellett egy kétemeletes házat is mutat, éppen a Liedermann család által birtokolt címen. Vélhetően ezt az épületet vásárolta meg 1893-ban a bazalt és magnezit bányák részvénytárasságaiban elnöklő, helyi érdekű vasútépítésben is érdekeltségekkel rendelkező, módos építési vállalkozó Tószegi Freund Salamon és neje és fogott hozzá később a Szerencsi Éva későbbi otthonát jelentő épület terveztetéséhez. A végül felépült, mára helyi védettséget élvező, historizáló épület falán látható emléktábla, melyet a Lipótvárosi Önkormányzat kezdeményezésére avattak, 2008 óta adja tudtára az arra járóknak: itt élt Szerencsi Éva, Déryné-díjas színművész..
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Németh Edina