Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Bartók Béla út 29.

1114 Budapest, Bartók Béla út 29.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Az angol beteg a Bartók Béla úton Almásy Lászlóról – akiről Az angol beteg című, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott film főhősét mintázták – elsősorban Afrika jut az eszünkbe, az nem annyira köztudott, hogy a Bartók Béla úton, a Kelet Kávézó környékén is a lábnyomában járhatunk. A harmincas-negyvenes évek fordulóján itt lakott ugyanis a 29. szám alatt. A pontos évszámokat nem ismerjük, a Budapest100 kutatásai alapján 1939–1943 között biztosan itt élt, de egyes visszaemlékezések szerint a főváros ostromának idejét is itt töltötte. Almásy Borostyánkő várában (amely ma Bernstein néven Burgenland része), nemesi származású családjának birtokán született 1895-ben. Már széles látókörű nagyapját is nagyon érdekelték a földrajzi utazások és felfedezések, alapító tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, több mint ötezer kötetes könyvtárának jelentős része is ezzel a témakörrel foglalkozott. Édesapja is továbbvitte ezt a családi hagyományt, több nagy utazást tett a Duna-delta vidékére és Ázsiába. A repüléssel Almásy grazi középiskolai évei alatt kezdett foglalkozni, amikor saját építésű repülőgépével egy kőfejtő pereméről elrugaszkodva nagyot zuhant, de megúszta a balesetet. A középiskolát Angliában fejezte be, és majdnem anyanyelvi szinten a nyelvet is elsajátította. Itt támadt fel benne az érdeklődés Afrika iránt. A Szaharában az I. világháború után végzett kutatásaihoz a britek és az egyiptomiak bizalmát és pénzügyi támogatását egyaránt elnyerte. Az autóversenyzőként is hírnevet szerzett Almásy egy osztrák gyártmányú Steyr autóval először a Nílus mentén Kartúmig jutott el, majd átkelt a Núbiai- és a Berber-sivatagon. Ezután a Keleti-Szaharát járta be és a Líbiai-sivatagban szervezett vadászexpedíciókat. A szíriai Aleppo közelében gróf Zichy Nándorral együtt szerencsés kimenetelű légi balesetet szenvedett. A nevéhez fűződik Afrika több földrajzi nevezetességének, és ehhez kapcsolódóan rengeteg barlangrajznak a felfedezése. A II. világháborúban a magyar légierőben szolgálatot teljesítő Almásyt az Afrikában Mussolini megsegítésére készülő német hadsereghez vezényelték, mivel ott nagy szükség volt a helyismeretére és az egyiptomi elithez fűződő kitűnő kapcsolataira. Őt igazából az érdekelte, hogy egyúttal felkutathassa egy ókori perzsa uralkodónak, Kambüszésznek a Líbiai-sivatagban eltűnt hadseregét. Almássy nevéhez fűződik a Salaam-művelet, a háború egyik legizgalmasabb titkos akciója, amelynek során sivatagi utakon sikerült német hírszerzőket juttatni az angol vonalak mögé. Az 1944–45-ös időszakot több visszaemlékezés szerint a Bartók Béla úton töltötte, részt vett a zsidómentésben, német őrnagyi egyenruhájában például többször elzavarta a házban razziázó nyilasokat. Ennek ellenére a népbírósági perek idején többször letartóztatták és a politikai rendőrségen kínozták. A vádak alól végül Germanus Gyula tanúvallomásának köszönhetően mentették fel, a hányattatásai azonban ezzel nem értek véget, 1947 januárjában újra őrizetbe vették. Ekkor az egyiptomi Alaeddin Mouhtár pasa segítségével sikerült kiszabadulnia. Magyarországon a jövője teljesen kilátástalan volt, de még – az Ausztria szovjet megszállási övezetébe került – Borostyánkőn sem maradhatott. Élete hátralévő részét Kairóban töltötte, sportrepülés-oktatásból és sivatagi autós kirándulások szervezéséből tartotta fenn magát. A tudományos kutatást sem adta fel teljesen, újabb kísérleteket tett, hogy megtalálja Kambüszész seregének nyomait a sivatagban. Egy vérhasfertőzés szövődményeinek következtében viszonylag fiatalon, egy salzburgi szanatóriumban hunyt el 1951 márciusában. Az építésekor a Fehérvári út 27. címet viselő lakóház a Budapest Főváros Levéltára adatbázisa szerint 1908-ban készült el Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján. Maga az építtető is Jónás Dávid (1871–1951) volt, aki a pályafutását Bécsben kezdte többek között a Fellner és Helmer építészirodában, majd hazatérése után a századfordulón Heidelberg Sándorral tervezett több budapesti bérházat. 1903-tól az öccsével, Zsigmonddal közös irodát nyitott, a legjelentősebb munkáik az Arany János utca 32. alatti Goldberger-ház, a Szervita téren Szénássy és Bárczai áruházaként elkészült épület és a Tolnai Világlapjának székháza a Dohány utcában.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Pesti Monika

Kik kötődnek a helyhez