Ebben a házban
← Vissza a térképhez

Baross utca 4.

1192 Budapest, Baross utca 4.

Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje

A helyről

Botanika a Baross utcában – Csapody Vera és a Baross utca 4. „A Baross utca egyik hatalmas bérházának első emeleti lakása különleges kicsi sziget a kőrengetegben. Élő és élővé varázsolt növények társaságában fogad a fehér hajú, mosolygós szemű botanikus-festőművész, dr. Csapody Vera. Nemrégiben ünnepelte 90. születésnapját, de még most is fürgén fut a vendég elé és fáradhatatlanul kalauzol végig birodalmán. A kis munkaszobában az ablak mellett áll íróasztala a kész, vagy munkában lévő rajzokkal. Csapody Vera most is pontos időbeosztás szerint él, nyolc órát tölt munkaasztalánál. Derűs bölcsesség, kiegyensúlyozottság árad minden szavából, mozdulatából. Nem mindennapi életpálya az övé” – írta a Honismeret 1981-ben a növényvilág nagy elismerésnek örvendő illusztrátoráról, akinek munkássága sokak számára ismerős lehet. Többek között ő készítette a Móra Kiadó Búvár Zsebkönyvek sorozatában megjelent Vadvirágok című kötet gyönyörűen részletes rajzait is. Csapody Vera 1890. március 29-én született Budapesten, nyolc testvér közül a legidősebbként. Már fiatalon fizikusi pályára készült: érettségi vizsgáját sikeresen letéve a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait, ahol 1913-ban – első női hallgatóként – kiváló eredménnyel lediplomázott, majd az egyetem fizika tanszékén végzett gyakornoki munkát. Édesapja, a szemorvos és egyetemi tanár dr. Csapody István korai halála miatt azonban ott kellett hagynia az egyetemet, hogy munkát vállalva fiatalabb testvéreit el tudja tartani. 1914-től egy fiúgimnáziumban adott órákat, majd 1916-tól a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium növendékeit tanította 32 éven át matematikára és fizikára – az utolsó tíz évben az intézmény igazgatói feladatait is ellátta. Az iskola 1950-ben bekövetkezett államosítása után a Természettudományi Múzeum Növénytárában tevékenykedett. A növényvilág iránti érdeklődését édesapjától, míg festői tehetségét a művészetek iránt fogékony édesanyjától örökölhette. A növények gyűjtése, tanulmányozása és megörökítése iránti szenvedélye 1912 nyarán kezdődött, mikor édesanyjával Bajára utazott, hogy beteg nagyapját ápolják. Ekkoriban, a természetet járva és megfigyelve fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a Kárpát-medence összes növényét megörökítse. Növényábrázolásainak pontosságát, részletességét elismerve a neves botanikus-flórakutató, Jávorka Sándor felkérte készülő munkáinak illusztrálására. Negyven éven át dolgoztak együtt, ez idő alatt számos tudományos ismeretterjesztő művet jelentettek meg, köztük A magyar flóra képekben című könyvet is. Csaknem húsz esztendőnyi, a botanika területén végzett munkája után Györffy István, a Szegedi Tudományegyetem botanikaprofesszorának bátorítására 1931-ben ledoktorált növénytanból. Csapody Vera a Baross utca 4. szám alatti lakásban Hedvig nevű húgával, az ő fogorvos férjével és hat gyermekükkel élt együtt. Ő maga sosem alapított családot, életét a tanítványaival ápolt szoros kapcsolata és növényrajzolói munkája töltötte ki. Otthonának nagy becsben tartott kincse volt egy bizonyos „Jókai-szekrény” – a bútordarab egykor a nagy regényíró tulajdona volt –, ebben sorakoztak a tanulmányútjai során összegyűjtött érdekes formájú kövek, növények. Magára szerényen csak úgy gondolt, mint aki csupán „a természetnek egy alázatos másolója”. A lakás legbelső, szerzetesi cellára emlékeztető szobájában, könyvekkel, kéziratokkal körbevéve fáradhatatlanul dolgozott egészen 1985. november 6-án bekövetkezett haláláig. Tiszteletére a ház falán 2015-ben családja kezdeményezésére emléktáblát állítottak. A házat, ahol Csapody Vera élt és alkotott, nem más tervezte, mint az Országházat is megálmodó Steindl Imre. A historizáló épület 1897-ben készült el, és egészen 1912-ig a neves építész családjának tulajdona volt – tudhatjuk meg az europabelvarosa.hu irodalmi sétájából. Falai között megfordult Kosztolányi Dezső is, aki kezdő író-újságíróként 1907 és 1908 között a második emeleten a 12-es szám alatti lakást bérelte medikushallgató öccsével. Tágas, udvarra néző szobájában gyakran gyűltek össze a kor feltörekvő írói, költői. Egy kortárs így emlékezett vissza Kosztolányi Baross utcai lakására: „Mire emlékszem világosan ebből az időből? Mindenekelőtt a könyvekkel, jegyzetekkel megrakott íróasztalra, amely mellett esténként, de néha kora hajnalban is, petróleumlámpa fényénél dolgozott Kosztolányi, mert villany nem volt a lakásban. […] Voltak esték, hogy a Baross-utcai szoba egyik sarkában medikusok okoskodtak és bolondoztak, a másikban egetverő irodalmi „duma“ folyt” – olvasható a Pesti Hírlap 1941. novemberi számában.

Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Tábi Emőke

Kik kötődnek a helyhez