- Lakóhely
Avar utca 9.
1123 Budapest, Avar utca 9.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
„Örökké termő fa” az Avar utcában – Tersánszky Józsi Jenő ,,A harmincas évek eleje óta itt lakom az Avar utcában. Az ablakom a Déli vasút síneire nyílik. Ha kitekintek, a robogó vonatok visszaidézik gyermekkorom lüktető patakjainak, zúgó erdőjének zaját. Látom a Mátyás-templomot és a Citadellát. Innen szoktam figyelni a tűzijátékokat. Szembe velem a Naphegy látszik, ahol fiatal koromban segédmunkásként egy villa építésében működtem közre. Sok-sok emlékem, vidám és szomorú fűződik ehhez a helyhez, ehhez a városhoz..." – olvasható Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író visszaemlékezése a Budapest folyóirat 1988. szeptemberi számában. A XII. kerület Avar utca 9. szám alatt álló háromemeletes bérház 1935-ben épült, Tersánszky közel 35 éven át, 1969-ben bekövetkezett haláláig élt itt, egy utcára néző, magasföldszinti lakásban. A többek között Kakuk Marci és Misi Mókus szülőatyjaként ismert író 1888-ban született Nagybányán. Édesapja jogásznak szánta, de hamar kiderült, hogy nem a bohém Jenőnek való a hivatalnok pálya. Egy ideig segédmunkásként dolgozott, első novelláját, a Csöndes embereket anyagi gondjainak enyhítésére írta – ez egyből meg is jelent a Nyugatban, aminek a ’20-as évek elején főmunkatársa lett. Regényei mellett színházai darabokat, sőt detektívregényeket is írt. A ’40-es években a Híd folyóirat munkatársa volt. A háborút követően gyakran lépett fel humoristaként, dolgozott a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának, emellett számtalan báb- és mesejáték fűződik a nevéhez. A második világháborús ostromot feleségével az Avar utcában vészelték át, „ma kapott először komoly találatot a házunk. Éppen az én lakásom. Az erkélyre hajló ereszbe vágott és az erkély alá a falba. Kis, 20 kg-os bomba, a repcsik dobták. A lakás, a könyvállvány sértetlen” – írta naplójába Tersánszky 1945. január 30-án. A két–háromszáz – többségében dedikált – könyv mellett otthonuk meghatározó elemei voltak a világosabb és sötétebb biedermeier bútorok, egy intarziás almárium, kalotaszegi párnák és terítők tucatjai, valamint egy több mint száz darabból álló bokálygyűjtemény. Tersánszky Józsi Jenőnek nem volt külön íróasztala, legtöbbször az ebédlőasztalnál dolgozott, ahonnan étkezések és vendégségek alkalmával újra és újra átpakolta irományait a komódra. Felesége, Sári hosszú betegséget követően – Tersánszky kitartó ápolása ellenére – 1960-ban elhunyt, halála után fokozatosan tűntek el a lakásból közös életük meghatározó tárgyai. Az író 1965-ben újra nősült, Szántó Margitot vette el. Tersánszky Józsi Jenő 1969-ben bekövetkezett haláláig a környék ikonikus alakja volt, a Márvány utcai borozó és az Avar presszó gyakori vendége, aki mellé bárki leülhetett beszélgetni egy pohár csemői rizlinggel a kezében.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes