- Lakóhely
Anker palota
1061 Budapest, Anker palota
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
„Kell egy kis áramszünet” az Anker palotába? – Hofi Géza Hofi Géza, a magyar kabarétörténelem egyik legismertebb alakja 34 éven át, 1968-tól 2002-ben bekövetkezett haláláig az Anker palotából indult el nap mint nap a közönség szórakoztatására. Az Anker Biztosítótársaság székháza 1908 és 1910 között épült Alpár Ignác tervei alapján. Az eklektikus stílusú, az akkori környezetében még elég hivalkodó homlokzatú monumentális palota elkészülésekor közfelháborodást váltott ki, egy anekdota szerint Alpár felesége, Orth Antónia az épület láttán így kiáltott fel: „Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált Ön itt?” Az öt utcai homlokzatból, három toronyból, két kicsi saroktoronyból álló palota udvara háromszög alakú, zárt függőfolyosós, óriási pincéje pedig még az Anker köz alá is benyúlik. A Deák téri homlokzat timpanonját a biztosítótársaság cégére a – biztonságot és reményt jelképező – anker, azaz horgony díszítette, alatta az „Élet és járadék – az Anker Biztosító Társaság” felirat állt, ami ma is halványan olvasható. A középső, 53 méteres torony tetejét díszítő, földgömböt tartó sasok, illetve a kezükben homokórákat tartó nőalakok Markup Béla szobrászművész, a domborművek Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotásai. A Zsolnay-kerámiával díszített palota a háborúban találatot kapott, 1961-ben újították fel, ekkor már az Állami Biztosító Nemzeti Vállalt székházaként működött. A műemléki védettséget élvező épületben élt Szondi Lipót, Békési Itala és Polónyi Gyöngyi színésznők mellett Hoffmann Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, humorista is. Hofi 1936. július 2-án született Budapesten. Az érettségi után porcelánfestőként dolgozott a kőbányai porcelángyárban, eközben többször felvételizett a színművészetire, sikertelenül. Azonban a kudarcok sem szegték kedvét: Rózsahegyi Kálmán iskolájában kezdte meg a színészképzést, többek között Mécs Károllyal és Sztankay Istvánnal együtt. Tehetségére 1960-ben figyeltek fel, első szerepeit a debreceni Csokonai Színházban játszotta. Eleinte csupán az előadások utáni levezetés része volt a közös parodizálás a barátokkal, 1963-ra a játék életformává vált: Hofi visszaköltözött Budapestre és az Országos Rendező Iroda (ORI) keretein belül saját műsoraival járta az országot. Karriere fordulópontját 1968 szilvesztere jelentette, az azóta is legendás táncdalfesztivál-paródiájával ekkor robbant be a köztudatba. Hofi 1969 és 1982 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, 1983-tól pedig a Madách Kamara Színházhoz szerződött. Több mint 20 lemeze jelent meg, Hofélia című estjét 500, az Élelem bérét pedig 1500 alkalommal adta elő. Állandó társa volt a fellépései során előbb Koós János, később pedig Kovács Kati is – többek között az 1976-os Kell néha egy kis csavargás rádiós musical is a nevükhöz fűződik. Hofi Géza 2002-ben hunyt el, a legendás humorista emlékét nem csupán szállóigévé vált mondatai őrzik, 2005-ben még egy kisbolygót is elneveztek róla.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Jancsó Ágnes