- Lakóhely
Alma utca 1.
1122 Budapest, Alma utca 1.
Fotó: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje
A helyről
Építész műteremház az Alma utcában Árkay Aladár építész, akinek több jelentős műve áll a Városmajor és a Kis-Sváb-hegy környékén, saját házát is itt építette fel, az Alma utca 1. szám alatt. Árkay 1868. február 1-én, Temesváron született, de a család hamarosan Budapestre költözött, ahol édesapja – aki korának egy saját gyárral rendelkező, kitűnő műlakatos iparművésze volt – olyan jelentős épületek kivitelezésében működött közre, mint a New York-palota, a Nyugati pályaudvar, a Dísz téri Honvéd Főparancsnokság és a régi Erzsébet híd. A Műegyetem elvégzése után Árkay Párizsban tett tanulmányutat, majd Bécsben a Fellner és Helmer építésziroda művezetője lett. Hazatérve Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Ezután apósa, Kallina Mór építészirodájához csatlakozott, közösen tervezték a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületeit a várban, a Budai Vigadót, valamint a Szent Gellért-emlékművet a Gellért-hegy oldalában. Első önálló munkája, az Andrássy út és a Hősök tere sarkára 1905-ben tervezett Babochay-villa már elszakadt a korábbi épületek historikus hangvételétől. 1910–1913 között épült fel a bírák és ügyészek számára kialakított villanegyed a Kis-Sváb-hegy déli oldalán, ahol Árkay mindegyik épülethez egyedi tervet készített. A szintén az 1910-es évek elején elkészült Fasori református templom már saját, kiforrott stílusát mutatja. Az I. világháború után első jelentős épülete a városmajori kis templom volt, majd 1924–25-ben készült el a Rákóczi Gimnázium kápolnája. A húszas évek második felében még két templom épült a tervei alapján, az egyik a lengyel nemzetiség számára Kőbányán, a másik Győr-Gyárvárosban. Az utóbbit a hazai modern templomok első képviselőjeként tartja számon a szakirodalom és így üdvözölte a korabeli szaksajtó is, bár a koraromán itáliai templomok stílusjegyeit is magán hordozza. 1931-től haláláig, 1932. február 2-ig az új városmajori templom tervezésével foglalkozott. A vasbeton keretrendszerrel épült, háromhajós templom 1933-as felszentelését már nem érhette meg, a kivitelezés levezénylése a fiára, Árkay Bertalanra maradt. 1908-ban tervezte saját házát az Alma utca és a Gaál József utca sarkára, amelyben a műterme is működött. Az épület 1913-ban készült el. Az egymással hegyesszöget bezáró utcák különleges, a csúcsainál lecsapott háromszög alakú, eredetileg szimmetrikus alaprajzi kontúrt eredményeztek. Az alagsorban elhelyezett kiszolgáló funkciók fölé, a magasföldszintre került a konyha és a hatalmas méretű ebédlő, valamint egy fogadószoba. Az első emeleten helyezkedett el a háló-, a fürdő és a két gyerekszoba mellett a nagy belmagasságú műterem – ahogy a kitervezte.hu portálon elérhető eredeti tervrajzokon láthatjuk. Az épület Gaál József utcai oldalához és hátsó homlokzatához később hozzáépített, esetleges hatást keltő bővítések, valamint az idők folyamán leegyszerűsített vagy más anyagból elkészített szerkezetek, részletek miatt a ház mai megjelenése sajnos elmarad az archív fotókon látható igényességtől és kidolgozottságtól.
Forrás: Lechner Tudásközpont – Híres emberek Budapestje · Szerző: Pesti Monika